A diabéteszes neuropátia gyakorisága, kellemetlen tünetei és következmé­nyei miatt sok gondot okoz nemcsak az érintett betegek, hanem az egész­ségügyi ellátórendszer számára is. Kezelésében meghatározó jelentősége van azoknak a specifikus gyógyszereknek, amelyeket kifejezetten ezzel az indikációval regisztráltak évekkel ezelőtt. Bár régóta használatos készít­ményekről van szó, az irodalomban újdonságként jelent meg az a hazai közlemény, amely adatbázis-elemzés nyomán az alfa-liponsavval folyta­tott kezelés hosszabb távú, „kemény” klinikai végpontjainak alakulásáról tudósított.¹

Diabetes Research and Clinical Practice, 2023. július

Jó ismert, hogy a krónikus stressz jelentős kardiometabolikus kockázati tényező, ugyanakkor a különböző alvászavarok kialakulásában is szerepet játszhat. Az insomnia jelentősen rontja az életminőséget, miközben számot­tevően növeli a szívizominfarktus kockázatát. Ezzel összefüggésben talán kevéssé ismert, hogy az alvás hosszának csökkenése is fokozza a szívizom­infarktus rizikóját. A mindennapi gyakorlat szempontjából ezért fontos a betegek alvásminőségének feltérképezése és szükség szerinti kezelése.

A centrális vénás kanülök használata során bekövetkező fertőzések komoly terhet rónak a betegre és az ellátórendszerre egyaránt. Morbiditásuk és mortalitásuk jelentős. Az Egyesült Államokban minden évben 30–40 000 esetet regisztrálnak, a kezelés egyenként körülbelül 45 000 dollárba kerül. Kialakulásukban szerepet játszhatnak beteggel, eszközzel és annak behe­lyezésével kapcsolatos tényezők. Kezelésük komplex, nehéz, de lehetséges. Az elérhető erek korlátozott száma és az esetleges szövődmények, valamint a betegeknek tulajdonítható faktorok miatt egyre inkább a kanülök meg­tartására irányuló törekvések állnak a kutatások homlokterében.

Az akut pancreatitisszel kórházba kerülő betegek túlélése napjainkban már szerencsére 95–98% körüli, viszont egyre több a bizonyíték a hazabocsátást követő morbiditási és mortalitási kockázatokról. Ebben a vizsgálatban 2012 és 2021 között 2613 beteg utánkövetését végezték el magyar kutatók, és az eredmények szerint a kórházból hazabocsátott betegek halálozási ará­nya háromszoros az átlagpopulációhoz képest. Az elbocsátást követő 90 napban csaknem annyi beteg veszti életét, mint a kórházi tartózkodás alatt, jelentős arányban szívelégtelenség vagy szepszis miatt. Ezért a kutatók utánkövetési terv kidolgozását és szűrőprogramok bevezetését javasolják.

Napjainkban egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a C-vitamin, D-vi­tamin, E-vitamin, karotinoidok, ómega-3 zsírsavak segíthetnek védelmet nyújtani a krónikus légúti betegségek progressziója szempontjából. Úgy tűnik, hogy a mediterrán étrend előnyös a légúti betegségben szenvedők esetében is, és alkalmazása jótékony hatású asztmában, COPD-ben, tüdő­rákban, azonban további tanulmányokra van szükség, amelyek az étrendi beavatkozások hatását vizsgálják. Nehéz ilyen vizsgálatokat megtervezni a társbetegségek, a gyógyszeres kezelések, esetleges elhízás és a környe­zeti expozíció zavaró tényezői miatt, azonban amíg ilyen tanulmányokat terveznek, helyénvalónak látszik megfontolni az étrendi ajánlások megfo­galmazását, és mérlegelni a megfelelő étrend-kiegészítés szerepét az arra hajlamos/veszélyeztetett egyéneknél.

Egy összehasonlító vizsgálat szerint a vitiligo más halálokok ellen is fokozott védelmet nyújthat.

A WHO globális felmérése szerint majdnem minden harmadik felnőtt férfi HPV-fertőzött.

A szívelégtelenség napjainkban is az egyik legnagyobb morbiditású és mortalitású kórkép, melynek gyógyszeres kezelése az elmúlt években je­lentős változáson ment keresztül – ahogyan az a terápiás irányelvekben is tükröződik. Cikkünk a szívelégtelenség kezelését az európai és amerikai szívelégtelenség-irányelv mentén tekinti át, megemlítve a két irányelv kö­zött megfigyelhető különbségeket.

Az ateroszklerotikus kardiovaszkuláris betegség (ASCVD) a cukorbetegek morbiditásának és halálozásának vezető oka. A holisztikus szemléletű diabetológiai gondozás célja a diabetes mikro- és makrovaszkuláris szö­vődményeinek megelőzése, illetve késleltetése, valamint az életminőség és életkilátások javítása. Az Amerikai Diabetes Társaság (American Diabe­tes Association – ADA) minden évben megújított, legutóbb 2023. január­ban megjelent ajánlásában a hypertonia kezelését illetően összefoglalják a legújabb ismereteket, valamint az egyéni terápiás célértékek elérésének korszerű lehetőségeit.

A myelofibrosis ruxolitinibkezelésének sikertelenségét követően többféle stratégia kínálkozik, ezen belül a dózis emelése vagy a ruxolitinib más szerrel kombinációban történő alkalmazása. A fedratinib közelmúltbeli engedélyeztetése előtt nem volt elérhető alternatív JAK-inhibitor szer. A fedratinib és a klinikai gyógyszerfejlesztés előrehaladott stádiumában lévő két másik JAK2-inhibitor, a pacritinib és a momelotinib képes klinikai választ indukálni és a tüneteket enyhíteni korábban ruxolitinibbal kezelt betegek esetében.