Embertársaink fülkagylóinak felső csúcsán, helixén, nagyon eltérő százalék­ban a születés óta meglévő csomócska, megvastagodás, kis dudor figyelhe­tő meg. Ezek többnyire kétoldaliak, gyulladással nem járnak, panaszt nem okoznak, nem utalnak belső szervek érintettségére, orvosi beavatkozást nem igényelnek. A csomót Woolner megfigyelése alapján Darwin illesztette be evolúciós elméletébe, ez tette lehetővé, hogy a csomócskával kapcso­latban gondolatok keljenek szárnyra, százszámra készüljenek tudományos közlemények. Az alábbiakban a Darwin-csomóval kapcsolatos tényeket és elképzeléseket kíséreltem meg összefoglalni.

Az ajkak sokirányú tevékenységét bonyolult, vér- és nyirokerekkel, ide­gekkel, finom mozgásra képes izomszövettel bőven ellátott, különleges irányokban elrendeződött kötőszöveti kötegekből kialakult egység teszi lehetővé, amelyet szervnek kell tekintenünk. Helytelenítenünk kell az aj­kak épségét kockáztató sebészi és kozmetikai beavatkozásokat, az ajkak vegyszeres kínzását.

A különféle idült gyulladásos folyamatok, pl. a reumatikus betegségek, a krónikus vírusfertőzések és az ateroszklerózis patogenezisének összehasonlítása érdekes hasonlóságokra és különbségekre világít rá. A citokinek által elindított gyulladásos kaszkádok szisztémás mediátorainak hatására aktiválódik az endotél, endoteliális diszfunkció alakul ki, és megváltozik az interferonok, interleukinok, kemokinek különféle készleteit hordozó limfocita alpopulációk egyensúlya. Az ateroszklerózis és az egyéb krónikus gyulladások kórélettani érintkezési pontjai mindinkább előtérbe kerülnek a kardiovaszkuláris kockázatbecslésben és prevencióban.

Az ateroszklerózis egy krónikus érfali gyulladás, amelyet különböző kórélettani folyamatok és megjelenési formák jellemeznek. A gyulladásos állapot fenntartásában és a plakkok rupturájában több tényező játszik szerepet, ezek között az infekció direkt és indirekt hatása régóta érdekfeszítő kérdéskör. 

Több mint száz múmia vizsgálatából kitűnt, hogy az érelmeszesedés nem annyira modern kori betegség, mint azt sokszor gondoljuk: a vadászó-gyűjtögető népeknél is népbetegség lehetett.