A kollagenózis a szisztémás autoimmun betegségek és a vasculitisek régeb­bi gyűjtőneve. A közlemény röviden összefoglalja a szisztémás autoimmun betegségekben szenvedő páciensek gondozása során a döntéshozatalt se­gítő klasszifikációs, aktivitási, remissziós kritériumokat, a szervi károsodás megítélésére szolgáló indexeket és a kezelési javaslatokat. Részletesebben tárgyalja az elmúlt évben a klasszifikációs kritériumokban, kezelési javas­latokban történt változásokat.

Egy 63 éves férfi beteg jelentkezett a háziorvosánál ellenőrző vizsgálat­ra. Maszkot viselt, de a vizsgálat végén arra kérte az orvost, hogy vizsgálja meg az ajkán lévő elváltozást. A lézió 6 hóna­pon keresztül progrediált, a maszk rend­szeres használatának idején. Fájdalmas volt, és időnként vérzett. A beteg nem rágott dohányt, de napi szinten cigaret­tázott. Anamnézisében ajakherpesz és gyermekkorban jelentős napfény-expo­zíció szerepelt. Nem fogyott, nem tudott más bőrelváltozásról és a családban elő­forduló bőrbetegségről.

Újból, ezúttal rétegezve elemezték a VDAART klinikai vizsgálat adatait, amelyek így teljesen más eredményre vezettek, azt mutatták, hogy az asztma kockázatát csökkenti a prenatális D-vitamin bevitel.

A D-vitamin-hiány rendkívül gyakori. Bizonyos esetekben előnyös lehet a D-vitamin-szint gyors rendezése. A bemutatott vizsgálatban két per os D-vitamin-feltöltési protokollt vizsgáltak 69, D-vitamin-hiányos személy­nél. A 25(OH)D-szint átlagos növekedése szignifikánsan magasabb volt a gyors telítő dózisban részesült csoportban, mint mérsékelt telítő dózis alkalmazásakor. Klinikailag jelentős mellékhatást nem észleltek. A gyors telítő dózis szignifikánsan jobban emelte a D-vitamin-szintet.

A prodroma egy olyan panasz- vagy tünetcsoport, amely megelőzi a klasszikus betegségkezdetet vagy a biztos diagnózist. Mostanáig azt gondolták, hogy a sclerosis multiplex esetében ilyen nem létezik, bár több neurológiai és immunmediált kórkép esetén már jól ismert, hogy van egy betegséget megelőző fázis. A prodroma egyelőre fejlődésben lévő terület sclerosis multiplexben. Ennek a szakasznak a pontosabb megértése elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy meg tudjuk állapítani az etiológia és a rizikófaktorok szempontjából releváns időszakot. A jövőben segíthet korábban felismerni azokat az egyéneket, akiknél nagy a sclerosis multiplex kockázata és lehetőséget biztosíthat a korai kezelésre. A következőkben a szerzők összegzik a főbb eredményeket, a feltételezett biomarkereket és a lehetséges kockázati tényezőket.

Egy34 éves férfi bal fülén kialakult hám­ló csomó miatt fordult orvoshoz, mely éveken át lassan, de progresszíven nőtt. 

A presbyopia tartós, és eredményes sebészi megoldása az emberiség régi óhaja. A modern mikrosebészeti és műtéttani eszközök mellett a biokompatibilis, összehajtható műlencsék képesek jelenleg optikailag a legjobb távoli és közeli látás élményét biztosítani a pácienseknek. A mű­lencsék között a multifokális műlencsék, továbbá a kiterjesztett mélység-élességű műlencsék számítanak a legmodernebbeknek. Egyéni mérlegelés alapján, a pácienssel közösen kell kiválasztani a számára legmegfelelőbbet, ehhez a szem állapotát, a beteg foglalkozását és hobbiját is figyelembe kell venni. A presbyopia sebészi korrekciója magas fokú elméleti felkészültsé­get és sebészi gyakorlatot igényel, a legmegfelelőbb eredmények elérése érdekében.

A mastocytosis ritka megbetegedés. A 2016-os WHO-klasszifikáció a mieloproliferatív neoplasmák között, külön entitásként azonosítja. A be­tegség kialakulása többnyire a c-kit (D816V) mutációhoz köthető. Van bőrre lokalizált és szisztémás forma. A kóros hízósejtek szervinfiltrációt, illetve spontán aktiválódásuk a masztocitaaktivációs tüneteket eredményezhetik.

A givosirannal most először nyílt lehetőségünk arra, hogy hatékonyan csök­kentsük az akut hepatikus porphyriás betegek súlyos klinikai manifesztációinak („rohamainak”) gyakoriságát (I.b evidenciaszint). A rendkívül költséges kezelés további pozitív hatásai, hogy a betegek kevesebb hem és kevesebb fájdalomcsillapító gyógyszer (pl. opiát) adását igénylik. Az indikáció felál­lítása és a betegek ellenőrzése minősített porphyria-centrumok feladata.

Egy dél-olaszországi vizsgálat szerint a gyermekek több mint 80 százalékának D-vitamin-szintje elmarad az optimálistól, ami hátrányosan befolyásolja a vázrendszer fejlődését és a csúcscsonttömeg kialakulását. A rendszeres D-vitamin-pótlás tehát akkor is indokolt, ha az éves napsütésmennyiség jóval több a hazainál, az északabbra fekvő országokban – így Magyarországon is – pedig még nagyobb hangsúlyt kell fektetni a kiegészítő D-vitamin-bevitelre.

Nutrition, 2021. december, Orvostovábbképző Szemle, 2016. február