A melanóma a bőrből kiinduló rosszindulatú daganatok egyik típusa. Festéksejtes bőrráknak is nevezik, mivel a bőr festékanyagát, a melanint termelő ún. melanocitákból indul ki. Bár a melanómát a bőrrákok közé sorolják, megjelenhet bármely szövetben, ahol melanociták találhatók, így pl. a szemben vagy a bélrendszerben. 

A melanoma incidenciája az europid rasszban gyorsabban növekszik minden más daganaténál. Mortalitása jelentősen kisebb mértékben, de szintén növekszik. Az elmúlt 10 évben a terápia forradalmi változásokon ment keresztül, az újonnan bevezetett célzott molekuláris és immunterápiáknak köszönhetően a disszeminált daganatban szenvedő betegek egy része hosszú távú túlélővé válhat.

Ha a bőrrák kerül szóba, először talán mindenkinek a melanoma jut eszébe, holott a bőr hámjából kiinduló rosszindulatú daganatok, mint a basalioma és laphámrák jóval gyakoribbak. 

Szerzők részletesen tárgyalják a klímaváltozás egészségi állapotra gya­korolt hatásait és ezek összefüggését az érintett populációk jellemzőivel. Szólnak a hőhullámok kiváltotta egészségkárosodásokról, a fokozódó légszennyeződés és az ultraibolya sugárzás negatív következményeiről, a vízzel terjedő és a táplálkozással összefüggő kórképek fontosságáról, az allergiás betegségek számának és elterjedésének klímaváltozással kap­csolatos kérdéseiről, a vektorokkal terjedő fertőzések növekvő jelentősé­géről, részben saját vizsgálataik alapján elemzik a várható tendenciákat. Hangsúlyozzák, hogy az éghajlatváltozás hat az egészségügyi ellátórend­szerre is. A klímaváltozás oktatásának helye van az orvosképzésben és az orvostovábbképzésben.

Egy 41 éves afrikai bevándorló 6 hónapja fennálló, visszatérő fájdalmas szájüregi fekélyek miatt fordult orvoshoz. A fekélyek az Egyesült Államokba való beutazása előtt jelentkeztek. Kezdetben a kortikoszteroidok javulást hoztak, de a kezelés után 1 hónap­pal a fekélyek ismét megjelentek. A feké­lyek mellett a beteg eritémáról, vérzésről, nyelészavarról, fájdalmas nyelésről, anore­xiáról, hasi fájdalomról és végbélvérzésről számolt be. Kórelőzményében hepatitisz B okozta cirrózis, kezelt szifilisz, latens tuber­kulózis, Candida okozta nyelőcsőgyulladás, skisztoszomiázis és rektális vérzés szerepelt.

Az uszoda, a strand, a vízi vidámpark, a wellness központ vagy a pezsgő­fürdő nemcsak felfrissülést, kikapcsolódást kínál, hanem számos betegség forrása is lehet. A vizes pihenések közben szerzett fertőzéseket együttesen közösségi vizekben szerzett fertőzéseknek nevezzük. Ilyen helyeken könnyen megbetegedhetünk, de számos módon magunk is tehetünk az ellen, hogy egy kellemes fürdőzés után betegen érkezzünk haza.

A primer otalgia leggyakoribb oka a középfül vagy a külső fül gyulladá­sa. A fül-orr-gégészeti szakvizsgálat primer otalgia eseteiben általában jelez valamilyen eltérést. A szekunder otalgia etiológiájának tisztázása nem mindig könnyű, mivel a fül beidegzése összetett; a leggyakoribb ok a temporomandibuláris ízületi szindróma és a fogászati fertőzés. Primer otalgia inkább gyermekeknél, szekunder otalgia nagyobb eséllyel felnőt­teknél fordul elő. Ha a diagnózis nem egyértelmű, észszerű opció lehet a tüneti kezelés megkísérlése, képalkotó vizsgálatok elrendelése vagy kon­zílium összehívása. Egyes súlyos kórállapotokban (pl. temporális arteritisz, rosszindulatú daganatok) a fülfájás lehet az egyetlen tünet.

A haditengerészet 20 éves alkalmazott­ja a bal felkarján megjelent bőrkiütés miatt fordult orvoshoz. Arról számolt be, hogy kilenc nappal korábban kissé leégett a napon. A napégés után három nappal, tengerentúli bevetés előtt rutinszerű vé­dőoltást kapott lépfene, hepatitisz A és B, japán enkefalitisz vírus, tífusz és himlő ellen. A felkaron, a deltaizom feletti terület bőrén először kicsiny, enyhén kipirosodott, kiemel­kedő bőrkiütést észlelt 2 nappal azelőtt, hogy felkereste orvosát. Az elváltozás mé­rete 24 óra alatt többszörösére nőtt. A beteg az érintett területen diszkomfortérzést is ta­pasztalt. Láza nem volt, és korábban még soha nem észlelt hasonlót.

Nagy mennyiségű szárított paradicsom fogyasztása hím egerekben 50 százalékkal csökkentette a bőrrákok előfordulását. 

Az utazókra leselkedő egészségügyi veszélyek számtalan egyéni és általá­nos tényezőtől függenek, de alapvetően az utazás jellege, a kint tartózkodás hossza és az utazó általános egészségi állapota határozzák meg a rizikót. Általánosságban 6–8 héttel az utazás megkezdése előtt érdemes oltási tanácsadót vagy trópusi betegségekkel foglalkozó szakembert felkeresni a megfelelő oltások beadatása és a gyógyszeres kemoprofilaxis megbeszé­lése érdekében. A trópusi utazás előtti tanácsadás kiterjed a biztonságos étel- és italfogyasztásra, a balesetek és a napégés megakadályozására, a rovarcsípések elleni intézkedésekre.