Állati modellszervezetek után humán sejtekben is bizonyította hatásosságát a zsíros érlerakódások prevenciójában a troduszkemin, így jó az esély a klinikai vizsgálatok megindítására.

A vizsgálat során kérdőívekkel szerették volna felmérni az SM-betegek COVID-19 oltásokkal kapcsolatos kilátásait és tapasztalatait, illetve azonosítani a betegek oltási hajlandóságát befolyásoló tényezőket.

A fázis III. Clarity AD vizsgálat adatai szerint a lekanemab igazolt hatásosságot mutatott korai Alzheimer-kórban szenvedő betegek kognitív funkcióvesztésének lassításában.

Egy kis esetszámú  tanulmány azzal a biztató következtetéssel zárult, hogy a MIS-C beteg gyermekek többségében a gyulladásos markerek és a jelentős kardiális eltérések igen gyorsan normalizálódtak.

A Nature szaklapban közzétett adatok azt mutatják, hogy a J&J vizsgálati SARS-CoV-2 vakcinája a fertőzéssel szemben védelmet nyújtó immunválaszt biztosít. Az első humán, 1/2a. fázisú klinikai vizsgálatok jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban és Belgiumban zajlanak. A 3. fázisú vizsgálatok várhatóan szeptemberben indulhatnak.

A tüdőrák terápiájában az elmúlt 15 évben robbanásszerű fejlődésnek le­hettünk szemtanúi. Előbb a molekuláris célzott terápia, majd napjainkban az immunterápia az, ami korábban alig látott hosszúságú progressziómen­tes és teljes túlélést eredményezett előrehaladott stádiumú nem kissejtes tüdőrákban. Ezzel együtt felértékelődött a patológia és a molekuláris bio­lógia szerepe, hiszen kellő terápiás hatékonyságot csak megfelelő beteg­szelekcióval lehet elérni, továbbá az ilyen kezelések igen költséges volta miatt a betegkiválasztásnak költséghatékonyság szempontjából is nagy jelentősége van. E – jogos optimizmusra okot adó – fejlődések ellenére sok még a tennivaló, mivel látványos terápiás eredmények a tüdőrákos betegeknek csak töredékében érhetők el.

Erősen foglalkoztat a kérdés, hogy van-e valamely lényegi és paradigma­tikus változás a magyar alkoholhelyzetben az 1970-es és ’80-as, vagy akár a ’90-es évekhez képest. Nem is kétséges, hogy egy ilyen elemzésnek volna tanulsága, hiszen sok jóakarat és munka igyekezett segíteni a helyzeten, és biztos, hogy változott is a helyzet – csak az a kérdés, hogy milyen irányban. Hogy javult-e? Vagy talán romlott?

A tudatos emberek kevesebb fájdalmat éreznek, a pszichológiai jóllét csökkenti a szívbetegség kockázatát, életcél kitűzése esetén kisebb az agyvérzés esélye.

Az orvosnak a kontrollok közti időre rá kell bíznia az internetre a betegét. Segítségül kell hívnia az okostelefonon használható egészségügyi alkal­mazásokat is (mHealth). Tekintve azonban azt, hogy az internet hamis hírei az egészségügyben is tarolnak, nem mindegy, hogy miket engedünk be magunk mellé. Mert a helyzet súlyos, dr. Google más orvosi egyetemre járt, és egyre többen jobban hisznek neki. Védekezésként, véleményem szerint, az orvosnak magának kell valid weboldalt, információforrást és mHealth-t ajánlania betegének. Ez az első lépés ahhoz, hogy ő maga e-doktorrá, be­tege jól képzett e-pácienssé váljon.

Egy képalkotó módszerrel végzett tanulmány szerint a skizofrén betegek agya rendelkezik „hibajavító” képességgel, és próbál küzdeni a betegség ellen.