Az MIT kutatói több olyan mechanizmust is feltártak, amely segíthet az Alzheimer-kór elleni küzdelemben. 

Az obstruktív alvási apnoe betegség a populáció kb. 5%-át érinti, hazánk­ban kb. 500 000 embert. Jelentőségét a következményes betegségek tár­háza adja. Szerepe van többek között a magas vérnyomás, a szívinfarktus, különféle szívritmuszavarok, az agyi érbetegségek (stroke) kialakulásában. Jellegzetes következménye lehet a fokozott nappali aluszékonyság, és szá­mos, a kognitív működések különféle aspektusait érintő hatás. A kórképpel kapcsolatosan sok új vizsgálati eredmény, információ áll rendelkezésre. A patofiziológia új szempontok szerinti átgondolása hozzájárul a betegség valódi súlyának megértéséhez a következményes kórképek kialakulásában.

A folyamatos módszerrel szemben az adaptív kettős célpontú mélyagyi stimuláció a beteg igényei szerint állítja be a stimuláció intenzitását.

Kísérleteink során az N-metil-D-aszparaginsav típusú glutaminsav- receptorokat vizsgáltuk csirkeeredetű differenciálódó porcsejtekben, illetve egészséges és patológiás humán pigmentsejtekben. Mivel az NMDAR-okon elsősorban Ca2+-áram halad keresztül, ezért a receptorfunkciók tekintetében különös figyelmet szenteltünk a Ca2+-homeosztázis változásainak. Vizsgálataink igazolták, hogy az NMDAR-ok hozzájárulhatnak a fejlődő porcsejtek finoman hangolt Ca2+-oszcillációihoz, illetve a Ca2+-jelek összefüggésben vannak az optimális kondrogenezissel. Munkánk másik részében az NMDAR-alegységek melanómasejtek szubcelluláris frakciókra is kiterjedő fehérjeexpressziós vizsgálata az egészséges és patológiás pigmentsejtek közti lényeges különbségekre és a sejtmag saját Ca2+-homeosztázisába is beleszóló, potenciálisan működőképes sejtmagi NMDAR-okra hívta fel a figyelmet. Összességében kísérleteinkkel in vitro körülmények között tenyésztett, idegrendszeren kívüli, nem excitábilis sejtekben elsőként mutattunk ki funkcionáló NMDAR-okat (differenciálódó porcsejtek), illetve NMDAR-alegységek által képzett sejtmagi lokalizációjú, molekuláris heteromereket (melanómasejtek). Az előbbi által befolyásolt Ca2+-függő folyamatok az optimális porcfejlődéshez nélkülözhetetlenek, míg utóbbiak a malignus transzformáció következményeként jelenhetnek meg és a Ca2+-szignalizáció új kapuit nyithatják meg.

A ferde fejtartás gyakran ortopédiai problémaként jelentkezik, sok eset­ben azonban a tünet valójában szemészeti eltérés miatt alakul ki. A ferde fejtartás célja gyakran a binokuláris látás elérése, a kettőslátás mértékének csökkentése. A szemészeti háttér időben történő felismerése alapvető fon­tosságú a páciens kezelése szempontjából.

Egy véletlen folytán sikerült mérni egy haldokló személy agyának aktivitását, és a mért agyhullámok azonosnak mutatkoztak az emlékek előhívása vagy meditáció során észlelhetőekkel.

A koronavírus-fertőzés hosszú távú hatásairól szinte napról napra derülnek ki új információk. A fertőzés maradandó károsodásokat okozhat a szervezetben, nemcsak időseknél és krónikus betegeknél, hanem fiataloknál is. Akár a fer­tőzöttek 10–35%-ánál a megbetegedést követően újra tünetek jelentkeznek, melyek 3 hónapon túl is akadályozhatják a betegek megszokott életvitelét és a munkába való visszatérését. Az elkövetkező időszakban a COVID-19 utáni rehabilitációra egyre nagyobb szükség lesz. A döntően tüdőgyógyászati re­habilitáció 3–6 hétig is tarthat. Az ellátórendszernek fel kell készülnie a poszt- COVID-19 korai diagnózisára, gyógyszeres és rehabilitációs kezelésére.

A Cognito Therapeutics neurostimulációs elven alapuló készülékét áttörést jelentő eszköz minősítéssel látta el az FDA.

Olyan új biológiai készítményt vizsgál az FDA a gyermekkori növekedésihormon-hiány kezelésére, amelyet elegendő hetente egyszer adagolni.

A Scientific Reports tanulmánya szerint a hallás még öntudatlan haldoklók esetében is működhet az egészségesekéhez hasonlóan, míg tanulmányok százai hívják fel a figyelmet arra, hogy a halálról való gondolkodás előítéletesebbé teheti az embert.