Napjainkban egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a C-vitamin, D-vi­tamin, E-vitamin, karotinoidok, ómega-3 zsírsavak segíthetnek védelmet nyújtani a krónikus légúti betegségek progressziója szempontjából. Úgy tűnik, hogy a mediterrán étrend előnyös a légúti betegségben szenvedők esetében is, és alkalmazása jótékony hatású asztmában, COPD-ben, tüdő­rákban, azonban további tanulmányokra van szükség, amelyek az étrendi beavatkozások hatását vizsgálják. Nehéz ilyen vizsgálatokat megtervezni a társbetegségek, a gyógyszeres kezelések, esetleges elhízás és a környe­zeti expozíció zavaró tényezői miatt, azonban amíg ilyen tanulmányokat terveznek, helyénvalónak látszik megfontolni az étrendi ajánlások megfo­galmazását, és mérlegelni a megfelelő étrend-kiegészítés szerepét az arra hajlamos/veszélyeztetett egyéneknél.

A protonpumpagátlókra (PPI) vonatkozó vényfelírási szokások túlzóak, és a gyógyszer leállítására tett próbálkozás is sokszor elmarad, pedig a betegek 60%-a tüneti romlás nélkül tudná csökkenteni vagy abbahagyni a kezelést. A tartós PPI-szedés következtében kialakult hypergastrinaemia és „rebound” hiperszekréció miatt a lépcsőzetes leépítés hatékony megoldás lehet.

Két indiai államban azt tervezik, hogy a WHO figyelmeztetése ellenére bevetik a parazitaellenes ivermectin nevű szert a COVID-19 elleni küzdelembe.

A vashiányos vérszegénység a várandósság gyakori kísérőjelensége: a fej­lett országokban a szülésig csaknem minden negyedik várandósnál jelent­kezik, míg világszinten akár 38%-os arányról is beszélnek, azaz több mint minden harmadik várandóst érinti (miközben a nem terhes nők körében nem éri el a 30%-ot sem).

A legtöbb ember átélte már a gyomor vagy a gyomorszáj tájékán jelentkező égő érzést. „Ég a gyomrom” – szoktuk mondogatni ilyenkor. Sokan tudják, hogy a tünet hátterében a gyomorsav felszaporodása áll, illetve az, hogy a gyomorsav a gyomorszájon keresztül visszaáramlik a nyelőcső alsó ré­szébe, ott akár gyulladást is okozva.

Az antioxidánsokban gazdag táplálkozás csökkenti a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát és tüneteinek rosszabbodását.

Nagy mennyiségű szárított paradicsom fogyasztása hím egerekben 50 százalékkal csökkentette a bőrrákok előfordulását. 

Egy előzetes tájékozódásra alkalmas vizsgálat eredményei arra utalnak, hogy ha szénhidrátban gazdag fogás előtt zöldséget és fehérjét fogyasztunk, akkor a vércukorszint és az inzulinszint kevésbé emelkedik, mint akkor, ha előbb esszük a szénhidrátdús ételt.

Az urtikária gyakori betegség, akut formája különösen gyakori. Szerencsés eset­ben az akut urtikária gyorsan elmúlik, a betegek sokszor maguktól megfejtik a tü­netek kiváltó okát. Nagyobb kihívás a krónikus spontán urtikária és az indukálható urtikáriák kezelése. A krónikus spontán urtikária gyakran évekig tart, aktív korban lévő embereket érint, és bár átmeneti állapotnak tekinthető, amíg tart, súlyosan rontja az életminőséget. Az omalizumab bevezetése nagy előrelépés a korábbi ke­zelésekre refrakter krónikus spontán urtikária kezelésében.

Egy, a kávéban található kémiai anyag segíthet megelőzni a kövérség egyes károsító hatásait. A kutatások szerint zsírdús étrenden tartott egerekben a klorogénsav jelentősen csökkentette az inzulinrezisztenciát és zsír felhalmozódását a májban.