Az Alzheimer-kór kezelésében értékelt fázis II/III. GAIN klinikai vizsgálat nem teljesítette ugyan az elsődleges végpontokat, de érdekes felvetésekkel állt elő a betegség kiváltó okát illetően.

A nem alkoholos zsírmáj és súlyos formája, a nem alkoholos szteatohepatitisz ma a leggyakoribb májbetegség. Patogenezise csak részben tisztázott, de sok új ismerettel gazdagodtunk az utolsó évtizedben. A kórfolyamat alapja az elhízás és az inzulinrezisztencia, a következmény: krónikus, alacsony fokú szisztémás gyulladás, májfibrózis, cirrózis, májrák, a kardiovaszkulá­ris morbiditás és a krónikus vesebetegség fokozott kockázata. Diagnózisa biopszián alapul, a kórismézésben az ultrahang mellett számos nem invazív eljárás kap szerepet. Speciális farmakoterápia nincs, alapvető a testsúly­csökkentés, diéta, fizikai aktivitás jelentőségének tudatosítása a gyógyulás és a progresszió megelőzése érdekében.

Első szívinfarktusukat elszenvedő betegek vizsgálata során kiderült, hogy gyakrabban depressziósak, mint a hasonló korú és nemű kontrollszemélyek, de kezelőorvosuk ritkábban ír fel nekik antidepresszívumot.

Svéd kutatók azt találták, hogy a foggyökérhártya gyulladásban szenvedők nagyobb eséllyel kapják meg első szívinfarktusukat, mint azok, akiknek a szájürege rendben van, bár a kétféle gyulladásos folyamat között egyelőre oki összefüggés nem igazolható.

A gyulladásos reumatológiai betegségek, valamint a mikrobiom, ezen belül elsősorban a bél mikrobiomjának kapcsolata az utóbbi évek kutatásainak egyik leginkább fejlődő területe. A mikrobiom és a betegségek közötti kapcsolat kétirányú, ugyanakkor nem tisztázódott még, hogy a mikrobiom megváltozása tényleges patogenetikai tényező-e, vagy a már kialakult gyulladásos aktivitás függvénye.

A reumatoid artritiszhez (RA) gyakran társul egy vagy több másik betegség – annál gyakrabban, minél idősebb a beteg és minél hosszabb ideje tart az RA. A kísérő be­tegségek befolyásolják az RA kimenetelét és behatárolják a terápiás lehetőségeket. Az RA aktivitásának visszaszorítása mellett a fennálló kísérő betegségek szűrése és szoros ellenőrzése is nélkülözhetetlen ahhoz, hogy elkerüljük a további károsodást. A sikeres kezelés fontos feltétele a jó együttműködés a háziorvos, a reumatológus és a betegellátásba bevont egyéb specialisták között.

A lyukas fogakkal élő emberekben ritkábbak a feji és nyaki rákok, talán a fokozott immunaktivitás miatt – mondják a kutatók.

A periodontitisz a krónikus fogínybetegségek egyik formája, amely az USA felnőtt lakosságának majdnem felét érinti. Akkor alakul ki, ha a száj baktériumflórája megváltozik, s ez gyulladáshoz és végül csontvesztéshez vezet. Legsúlyosabb formája, amelytől az USA-ban a felnőttek 8,5%-a szenved, rossz hatással lehet az egészségi állapotra.