A kávé éberségfokozó képességét általában a koffeinnek tulajdonítják, de egy új kutatás szerint más mögöttes mechanizmusok is magyarázhatják ezt a hatást.

A syncope rövid ideig tartó, külső beavatkozás nélkül, spontán szűnő esz­méletvesztés, melynek hátterében átmeneti globális agyi hipoperfúzió áll. A reflex syncope csoport legjellemzőbb tagja a vazovagális syncope, más néven a közönséges ájulás. A közönséges ájulást a jellegzetes kiváltó tényezők és a beharangozó tünetek alapján könnyen felismerjük. A kezelés első lépése a rosszullét természetének megértetése a pácienssel, de szóba jön végleges pacemaker beültetése is.

Különböző okok és patológiai folyamatok vezethetnek vastagbélnyálkahár­tya-gyulladáshoz, a colitisek kialakulásához. A klinikai tünetek (székelési zavarok, gyakran hasmenés, véres széklet, alhasi görcsös jellegű fájdal­mak, tenesmus) egyértelműen a vastagbélre terelik a gyanút, ugyanak­kor a kolonoszkópos lelet a perdöntő, ahol a makroszkópos kép mellett a szövettani vizsgálat, valamint a bakteriológiai és székletvírus-vizsgálatok segítenek a diagnózis megfogalmazásában.

Közleményünkben összefoglaltuk és rendszereztük a leg­fontosabbnak ítélt POEM-ekben tárgyalt klinikai kérdéseket és az arra adott tömör választ, kitérünk azokra a gyakori és ritka problémákra, amelyekkel a COVID-19-ben megbetegedettek szembesültek. Az össze­foglaló tartalmazza az év során megjelentetett két legfontosabb klinikai iránymutatást is. Az összes POEM online az alábbi honlapon érhető el: https://www.aafp.org/afp/poems2020.

Egy széles körben hozzáférhető, olcsó gyógyszer enyhítette néhány olyan közepesen súlyos COVID-19 fertőzésben szenvedő beteg tüneteit, akik tüneteik miatt nem szorultak kórházi ellátásra.

Az alacsony gluténtartalmú táplálkozás előnyei a diétás rostoknak köszönhetőek, nem a glutén elvonásának.

A nyelőcsőreflux betegség (GERD) 2006-os montreali klasszifikációja alap­vetően tünetorientált szemléletet tükröz. Az elmúlt években a gyakorlat lényegében igazolta a montreali konszenzus létjogosultságát és klinikai alkalmazhatóságát, de a diagnosztika és a kezelés terén új szempontok is felmerültek, amelyeket a mindennapi gyakorlatban figyelembe kell venni.

Az orvosnak a kontrollok közti időre rá kell bíznia az internetre a betegét. Segítségül kell hívnia az okostelefonon használható egészségügyi alkal­mazásokat is (mHealth). Tekintve azonban azt, hogy az internet hamis hírei az egészségügyben is tarolnak, nem mindegy, hogy miket engedünk be magunk mellé. Mert a helyzet súlyos, dr. Google más orvosi egyetemre járt, és egyre többen jobban hisznek neki. Védekezésként, véleményem szerint, az orvosnak magának kell valid weboldalt, információforrást és mHealth-t ajánlania betegének. Ez az első lépés ahhoz, hogy ő maga e-doktorrá, be­tege jól képzett e-pácienssé váljon.

A homeopátia hatástalanságáról számos közlemény, köztük több metaanalízis is beszámolt. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a homeopátiának nem csupán az elméleti alapjai hibásak, hanem a gyakorlata sem működik. Felmerül a kérdés, hogy a tudományos és az orvosi szakma miért nem kö­veteli egyöntetűen e tény elismertetését a törvényekben is.

Hatóanyagot nem tartalmazó készítményt vagy hatástalan beavatkozást időnként minden orvos alkalmaz, tudatosan vagy véletlenül. A sokszor látványos placebohatás hátterét ma élénken kutatják, és egyesek a mindennapi gyakorlatban is szerepet szánnak az imitált gyógyításnak.