A bakteriális eredetű felső légúti infekciók antibiotikumkezelése gyakran hibás gyógyszerválasztáson alapul. A világszerte egyre növekedő mértékű antibiotikumrezisztencia visszaszorítása érdekében a lehető legszűkebb spektrumú antibiotikum választására kell törekednünk a mindennapi gyakorlatban.

A primer immundeficienciák (PID) a molekuláris és klinikai orvostudomány látványosan fejlődő területei, amelyek mind az elméleti immunológiában, mind a gyógyító-megelőző betegellátásban új koncepciókat és gondolko­dásmódot hoztak. A PID-del kapcsolatos paradigmaváltás kiterjed a beteg­ségek epidemiológiájára, diagnosztikájára és kezelésére egyaránt. A több mint 260 PID gén és 300 PID betegség felfedezése és megismerése drámai fejlődést hozott az immunterápia területén is.

Az otthon szerzett pneumónia az egyik leggyakoribb, a veszélyeztetett po­pulációban magas halálozással járó infekció. A közlemény a tüdőgyulladás mikrobiológiai diagnosztikájának és a biomarkerek használatának áttekin­tése után foglalkozik a ma javasolt antibiotikumok mellett a kezelés újonnan felmerült kérdéseivel, a kardiovaszkuláris komplikációkkal, a makrolidok és a kortikoszteroidok mint biomodulánsok terápiás szerepével.

A purpura fulminans ritka belgyógyászati és bőrgyógyászati sürgősségi állapot. A kórképet fokozott disszeminált intravaszkuláris alvadásfokozódás és konszumpciós koagulopátia következtében kialakuló kiterjedt bőrbevérzések, szövetnekrózisok jellemzik, kezelés nélkül többszervi elégtelenséghez vezet. A bemutatott eset alkalmat ad a purpura fulminans klinikai aspektusainak, differenciáldiagnosztikai szempontjainak és kezelésének megbeszélésére.

A szplenektómián átesett betegek egész életükön át fokozottan ki vannak téve a fulmináns fertőzések és a szepszis veszélyének. A posztszplenektómiás szepszis három legfontosabb kórokozója a Streptococcus pneumoniae, a Neisseria meningitidis és a Haemophilus influenzae. Mindhárom ellen rendelkezünk oltóanyaggal, alkalmazásuk szplenektómiával összefüggő javallatait a cikk részletesen taglalja. Kiemelik a szerzők a lép nélkül élők átfogó felvilágosításának, készenléti antibiotikummal és sürgősségi betegigazolvánnyal való ellátásának szerepét a bakteriális fertőzések antibiotikumkezelésének mielőbbi megkezdésében.

Az élő kórokozót nem tartalmazó oltóanyagok nem jelentenek különösebb kockázatot az immunhiányos, illetve immunszupprimált betegek számára; ezek az oltások az oltási naptár szerint alkalmazandók. Az immunválasz azonban csökkenhet, ezért azt a specifikus ellenanyag titerének meghatározásával tanácsos ellenőrizni.