A mozgásszervi fájdalmak túlnyomó része akut, nociceptív fájdalom, ami a mozgásszerv különböző részeinek betegségeként jelentkezik, és kisebb része krónikus fájdalom szindróma. Az akut fájdalom kezelésében elsődleges szempont a beteg panaszainak gyors csökkentése mellett a mozgásfunkciók helyreállítása és megőrzése, az életminőség, munkaképesség megtartása. A megfelelően választott gyógyszeres és nem gyógyszeres fájdalomcsillapító kezelések biztosítják az akut fájdalom szanálását, aminek célja a krónikus fájdalom szindrómába való átmenet megelőzése is. A jelen összefoglaló az akut reumatológiai fájdalmak hátterében álló okokat és kezelésüket részletezi.

A futás többféle sérülés veszélyével fenyegeti a sportolókat. A futók sérü­lései többnyire túlerőltetésre vezethetők vissza. A tendinopátiák leggyak­rabban a patella inát, az Achilles-ínt és a combhajlító rendszert érintik, elsődlegesen excentrikus gyakorlatokkal kezelhetők. Az iliotibiális szalag szindróma és a patellofemorális fájdalom szindróma terápiája a rugalmas­ságot fokozó gyakorlatokon túl a törzs és a láb erősítéséből áll. Az akut térdínhúzódások és a mediális tibiális stressz szindróma kezelése viszony­lagos nyugalomba helyezést igényel. A boka húzódásainak gyógyulását gyorsítja a korai mobilizálás. Plantáris faszciopátia eseteiben a tünetek ja­vulása várható a nyújtógyakorlatoktól, a sarok megemelésétől és ortézisek alkalmazásától.

Lábsérülés gyanújakor kiegészítő képalkotó vizsgálatok és konzílium szükséges a megfelelő diagnózis felállításához, a hosszú távú károsodások megelőzése érdekében. 

A csípő elülső részének fájdalmát ízületi elváltozás, pl. oszteoartritisz vagy a labrum szakadása okozhatja. A hátsó csípőfájdalom piriformis-szindrómához, a szakroiliakális ízület diszfunkciójához, lumbális radikulopátiához, iszkiofemorális elváltozáshoz, vaszkuláris klaudikációhoz kapcsolódhat. Oldalsó csípőfájdalom trochanter major fájdalom szindrómában fordul elő. Ha akut törésre, diszlokációra, fáradásos törésre gyanakszunk, radiológiai vizsgálat végzendő. MR képalkotással mutatható ki pl. az okkult traumás törés vagy a combcsont fejének oszteonekrózisa.

A JAMA-ban 2014. május 13.-án online megjelent közlemény szerint az Amerikai Egyesült Államok sürgősségi osztályain (ED-ken) jelentkezett betegeknél 2006 és 2010 között mintegy 30%-al emelkedett a traumás agysérültek (traumatic brain injury=TBI-k) száma. A Medscape-ben Larry Hard foglalta össze a JAMA-ban közzétett fenti közleményt.  

A csuklófájdalom gyakori oka az akut sérülés. A kinyújtott kézre esés a sajkacsont töréséhez vezethet – ez a leggyakoribb kéztőcsonttörés. Ha a törést a röntgen nem igazolja, csont-scan vagy MRI végezhető. Szubakut vagy krónikus csuklófáj­dalom esetén pl. tendinopátia és az idegre gyakorolt nyomás jön szóba. Az alkar és a csukló izmainak túlerőltetése tendinopátiát okozhat. A radiális oldali fájda­lom általában de Quervain-tenoszinovitisz. Ha a csuklónál nyomás nehezedik az idegre, ez fájdalommal és főleg szenzoros tünetekkel jár. A csuklótáji ulnáris neuropátia kockázatát növelik a csukló folyamatos vagy ismétlődő extenziójával járó tevékenységek.

Az elmúlt 15 év kutatásai megalapozták az ostorcsapás-sérülés okozta problémák ajánlásokon alapuló diagnosztikáját. A közlemény a krónikus nyaki fájdalom kivizsgálásának az American College of Radiology szerinti kritériumrendszerét mutatja be.