Kovasav és szilikát ásványi porok belélegzése számos kórszövettani változást idézhet elő a tüdőben és mellhártyában. A mellkasi folyadék a szilikózis egy rendkívül ritka formája.

A foglalkozási orvosnak a kockázatbecslés eszközeként alkalmaznia kell a környezet monitorozását és a biológiai markerek ellenőrzését, a legmo­dernebb orvosi diagnosztikus eszközöket, a szűrés módszertanát, amivel az expozíció megléte kimutatható. A rejtett expozíció kimutatására alkalmas lehet a genotoxikológiai monitorozás, ami a rákkeltő mutagén-karcinogén anyagok jelenlétére az expozíció pillanatnyi jelenlététől függetlenül is felhív­ja a figyelmet a biológiai hatások – kromoszóma-rendellenességek – alapján.

Minden orvosnak ismernie kell a foglalkozási betegségek alapvető orvosi té­nyeit és jogi alapfogalmait. Minden, idült betegség miatt orvoshoz forduló beteg kórelőzményének felvételekor rá kell kérdezni a korábbi (akár évtize­dekkel korábbi) foglalkozásra, munkakörülményekre. A fel nem ismert poten­ciális foglalkozási ártalmak, illetve foglalkozási ártalom kialakulásának veszélye esetén a biztosító által foganatosítandó megelőző intézkedések elmulasztása súlyos következményekkel járhatnak a betegre nézve.

A benignus és malignus pulmonális léziók differenciáldiagnosztikája a hagyo­mányos radiológiai módszerekkel gyakran nehézségekbe ütközik. Az alábbi két eset azt szemlélteti, hogy a PET-pozitív elváltozások diagnózisát a továbbiakban is ajánlatos szövettani vagy bakteriológiai vizsgálatokkal megerősíteni, hogy elkerülhessük a fölösleges funkcióvesztéssel járó beavatkozásokat.

Az alábbiakban két pulmonális és extrapulmonális lokalizációjú tbc-s esetet mutatunk be. Az első esetben a beteg neurológiai tüneteinek kivizsgálása vezetett a tuberkulózis felismeréséhez és gyógyításához. A másodikban leromlott általános állapotú pulmonális tbc-s beteg kivizsgálása, kezelése és elvesztése kapcsán szembesültünk azzal, mennyire fulmináns lefolyású is lehet a tbc miliáris formája.