A szív gyors mozgása miatt a CT hosszú ideig alig játszott szerepet a kardiális képalkotásban. Az utóbbi mintegy 20 évben azonban a speciális, csúcskate­góriás CT-rendszerek elismerésre méltó minőségű és nagy információértékű kardiális képalkotást tesznek lehetővé. A cikk a CT kardiológiai diagnoszti­kában való alkalmazásának előfeltételeit és területeit ismerteti, kiemelve a speciális előnyöket és a korlátokat is.

A minnesotai Annual Congress of International Cardiology (CADECI) 2023.kongresszuson elhangzottak szerint a sztatin intolerancia prevalenciája körülbelül 9%.

A Merck által kifejlesztett új orális PCSK9-gátló eredményesen csökkentette a koleszterinszintet egy 2. fázisú vizsgálat során.

Az ateroszklerotikus érbetegségben szenvedő betegnek komplex, bizonyí­tékokon alapuló terápiában kell részesülnie, amelybe beletartozik az élet­módváltás, thrombocyta-aggregáció-gátló készítmény és sztatin szedése, a vérnyomáscsökkentő terápia és a dohányzásról leszoktató tanácsadás. Az életükben már legalább 100 cigarettát elszívott 65–75 éves férfiaknál a hasi aorta aneurysma egyszeri ultrahangszűrése ajánlott, viszont nem támaszt­ják alá bizonyítékok a szűrés hatékonyságát a nyaki verőeret, a veseartériákat és az alsó végtagi perifériás ereket érintő megbetegedések esetében. Előrehaladott érbetegségben szenvedő betegeknél a revaszkularizáció csökkenti a kedvezőtlen kimenetel és a mortalitás kockázatát.

A sztatinok igen jelentős szerepet játszanak az atherosclerosis, kitüntetet­ten a kardiovaszkuláris és cerebrovaszkuláris betegségek primer és szekun­der prevenciójában, nemcsak közvetlenül a koleszterinszint csökkentése által, hanem egyéb, úgynevezett pleiotróp hatásokon keresztül is. Míg az orvosi és a laikus közgondolkodásban a gyógyszerek mellékhatásaira ál­talában kevesebb figyelmet fordítunk, mint arra valójában szükség lenne, addig a sztatinokkal kapcsolatban indokolatlanul nagy a félelem az esetle­ges máj- és izomkárosodástól; mind az orvosok, mind a betegek körében. Cikkünk célja, hogy reális képet nyújtson a sztatinkezelés kockázatairól.

A FOURIER-vizsgálat mortalitási adatainak újraértékelése azt sugallja, hogy az atheroscleroticus kardiovaszkuláris betegségben szenvedők evolokumab (Repatha) kezelése a szív- és érrendszeri halálozás nagyobb kockázatával jár, mint azt eredetileg.

Az antilipidémiás terápia kezdete egy fibrátszármazékhoz köthető. Később a sztatinok felfedezése és az LDL-koleszterin (LDL-K) célkeresztbe kerülése elhomályosította vezető szerepét, ez döntően a szimvasztatin (4S vizsgálat) sikereinek köszönhető. Hamarosan az is kiderült, hogy a fibrátok a PPAR-alfa nukleáris receptor aktivitásának fokozása révén csökkentik a triglicerid (TG) és növelik a HDL-koleszterin (HDL-K) plazmaszintjét.

Egyetlen mellkasröntgen felvételből megjósolható, hogy a páciensnek az elkövetkezendő 10 évben mekkora a szívinfarktus- vagy stroke-kockázata - egy új deep learningen alapuló modell segítségével.

Egy új tanulmány segíthet megmagyarázni a nemek közötti szakadékot – és olyan új kezelési módszereket kínálhat, amelyek segítik mindkét nemhez tartozó betegek visszaszorítását.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség és a kardiovaszkuláris betegségek etiológiai háttere jelentős részben közös.