A COVID-19 egy új típusú koronavírus, mely 2020 első hónapjaitól kezdve okoz járványos méretű megbetegedéseket szerte a világon. A világjárvány életünk szinte minden területére hatással volt és van, ezen belül is mély­rehatóan befolyásolta az onkológiai betegek életét több szempontból is. Már az első statisztikákból kiderült ugyanis, hogy a krónikus betegségben szenvedők – köztük az onkológiai betegek – nagy kockázatúnak számítanak a fertőzés létrejötte, a COVID-betegség súlyossága, illetve a kedvezőtlen kimenetelek (emelkedett halálozás) szempontjából egyaránt.

A kötőhártya felőli fertőződés lehetőségével számolnunk kell, ezért a sze­mészeti vizsgálatokban részt vevőknek különleges figyelmet kell fordíta­niuk a személyes védelmükre, illetve a páciensek védelmére. A szájmasz­kon kívül a plasztik védőpajzs használata a réslámpás vizsgálatok során, valamint a védőszemüvegek alkalmazása továbbra is indokolt és kötelező. Ezt a tényt a más szakmákban dolgozóknak is figyelmébe ajánljuk. Fontos, hogy a sürgősségi és az intenzív ellátást nyújtó orvosok, ápoló személyzet tisztában legyenek a COVID-19 intenzív terápiája alatt potenciálisan fellépő szemészeti tünetekkel, azok ellátásával, elkerülésük lehetőségével.

A COVID-19 megbetegedések jellemzőinek folyamatos megfigyelése fontos eszköz a hosszabb távú járványügyi folyamatok megértésében és a védekezés kialakításában. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egész­ségügyért Felelős Államtitkársága felügyeletével és az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet közreműködésével 2020. március hónapban létrejött a COVID-19 surveillance rendszer, amelynek célja és rendeltetése az új koro­navírus által okozott és kórházi ellátást igénylő megbetegedések nyomon követése, az ellátási kapacitás igényekhez igazítása és további megalapo­zott járványügyi intézkedések tervezése. A közlemény a 2020. november 2-áig beérkezett adatokból eredő megállapításokat foglalja össze.

Vajon a megfelelő szűrőképességű maszkot használjuk-e, illetve milyen kategóriájú védőfelszerelést ajánlott használni a COVID-19 járvány idején?

A SARS-CoV-2 a COVID-19 akut légúti fertőzés kórokozója, zoonotikus ere­detű, jelenleg világjárványt okozó humán koronavírus. A vírus hatékonyan terjed emberről emberre cseppfertőzéssel és közeli kontaktussal.

A multirezisztens kórokozókat tünetmentesen hordozó (kolonizált) szemé­lyek kiszűrése nehéz feladat. Folyamatosan fennáll a veszély, hogy mások­nak is átadják az általuk hordozott kórokozókat, amivel akár fertőző beteg­ségeket is okozhatnak. A multirezisztens kórokozók kórházi terjedésének megakadályozása komplex kórházhigiénés program segítségével lehetsé­ges, amelynek súlypontja a diagnosztikai és prevenciós tevékenységen van.

Olaszország egyik ipari városában már a nem túl magas finomszemcsés légszennyezés is növeli a betegfelvételt a kórház kardiovaszkuláris osztályán. Egy másik új vizsgálat azt mutatta ki, hogy a szennyezett levegő hatására a koszorúerekben fokozódik a kalcium lerakódása.

A nagyvárosok részben dízelmotorok szennyezte levegője a szívelégtelenség kockázati tényezője. Egy új, randomizált, kettős vak vizsgálat igazolta, hogy szájmaszk viselése szignifikánsan javítja szívelégtelenségben szenvedő betegek keringési állapotát a dízelmotorok által szennyezett levegőjű városokban.

A hirtelen hányással, hasmenéssel járó megbetegedés kórokozói közvetlen fizikai kapcsolat útján terjednek. Egy kanadai kutatócsoport azt találta, hogy a vírus nem csak közvetlen érintkezéssel, hanem cseppfertőzéssel is átadható.

A tuberkulózis ma is az egyik legfontosabb fertőző betegség világszerte és növekszik a gyógyszerrezisztens tuberkulózisok száma is. A multirezisztens M. tuberculosis okozta fertőzések a ma rendelkezésre álló gyógyszerekkel nehezen és drágán kezelhetők. Az interferon-g-tesztek specifikusabbá tették a látens M. tuberculosis fertőzés diagnózisát, de nem segítik az aktív tuberkulózis igazolását.