A horkolás gyakori rendellenesség, amely a lakosság 20-40%-át érinti és az alvászavaros légzés egyik fő jellemzője.

A diabéteszes neuropátia gyakorisága, kellemetlen tünetei és következmé­nyei miatt sok gondot okoz nemcsak az érintett betegek, hanem az egész­ségügyi ellátórendszer számára is. Kezelésében meghatározó jelentősége van azoknak a specifikus gyógyszereknek, amelyeket kifejezetten ezzel az indikációval regisztráltak évekkel ezelőtt. Bár régóta használatos készít­ményekről van szó, az irodalomban újdonságként jelent meg az a hazai közlemény, amely adatbázis-elemzés nyomán az alfa-liponsavval folyta­tott kezelés hosszabb távú, „kemény” klinikai végpontjainak alakulásáról tudósított.¹

Diabetes Research and Clinical Practice, 2023. július

Spanyol kutatók egy olyan fehérjére bukkantak, amelynek modulálása segítséget nyújt a szívfunkciók megőrzésében.

Egy svéd vizsgálat következtetése szerint a mikroszkópos vastagbélgyulladás megléte összefüggésben áll a súlyos nemkívánatos kardiovaszkuláris események fokozott kockázatával.

Az immunsejteket citokinszekréciós profiljuk alapján csoportosító és a háttérben működő regulátorokat feltáró új eljárás hasznos lehet az autoimmun betegségek terápiáinak fejlesztésében.

Az akut pancreatitisszel kórházba kerülő betegek túlélése napjainkban már szerencsére 95–98% körüli, viszont egyre több a bizonyíték a hazabocsátást követő morbiditási és mortalitási kockázatokról. Ebben a vizsgálatban 2012 és 2021 között 2613 beteg utánkövetését végezték el magyar kutatók, és az eredmények szerint a kórházból hazabocsátott betegek halálozási ará­nya háromszoros az átlagpopulációhoz képest. Az elbocsátást követő 90 napban csaknem annyi beteg veszti életét, mint a kórházi tartózkodás alatt, jelentős arányban szívelégtelenség vagy szepszis miatt. Ezért a kutatók utánkövetési terv kidolgozását és szűrőprogramok bevezetését javasolják.

A diétás sómegszorítás gyakorlatát a szívelégtelenség életmód-terápiájá­nak részeként a legtöbb szakmai ajánlás tartalmazza. Közleményünkben célunk az ezzel kapcsolatos eddigi ismereteink összefoglalása, különös tekintettel a fellelhető klinikai vizsgálatok eredményeire.

A szívelégtelenség napjainkban is az egyik legnagyobb morbiditású és mortalitású kórkép, melynek gyógyszeres kezelése az elmúlt években je­lentős változáson ment keresztül – ahogyan az a terápiás irányelvekben is tükröződik. Cikkünk a szívelégtelenség kezelését az európai és amerikai szívelégtelenség-irányelv mentén tekinti át, megemlítve a két irányelv kö­zött megfigyelhető különbségeket.

A kardiális reszinkronizációs terápia a csökkent ejekciós frakcióval járó szív­elégtelenség hatékony eszközös terápiája, mely jól szelektált betegcsoport­ban képes csökkenteni a szívelégtelenség miatti hospitalizációt, a kardiovasz­kuláris mortalitást, javítja a szívelégtelenség tüneteit, az életminőséget és a terhelhetőséget. A követés során kiemelten fontos az optimális paraméte­rek beállítása, a ritmuszavarok vagy a szívelégtelenség progressziója miatt kialakult állapotváltozás korai detekciója, amelyben a remote monitoring rendszer használata a mindennapi klinikai gyakorlat része.

KEDVES OLVASÓK!

Komoly aktualitása van a szívelégtelenség­ről beszélni – újra és újra. Jelen tematikus lapszám ismételten felhívja a figyelmet egy olyan betegségre, melynek prevalenciája az öregedő társadalom mellett növek­szik, az ellátórendszert egyre jobban ter­heli.