A teljesítőképesség fokozásának nem titkolt célja a koncentrálóképesség és nem utolsósorban a fizikai erő és izomtömeg növelése. Az egyéni telje­sítőképesség – koncentrálóképesség, fizikai erő – fokozása gyógyszerekkel vagy egyéb terápiás eszközökkel széles körben elterjedt és nem kockáza­tok nélküli eljárás. Ilyen célból sokszor minden kontroll nélkül juttatják a szervezetbe a terápiás dózis többszörösét, és az egészségkárosító hatás kiszámíthatatlan. A cikk nem az egyes izomnövelő készítmények élettani vagy terápiás hatásait kívánja összefoglalni, hanem a dopping célú felhasz­nálás mellékhatásaira fókuszál, érintve az egyre elterjedtebb táplálék- és étrend-kiegészítők ilyen irányú felhasználását.

Az infantilis kólika a leggyakoribb funkcionális gyermekgyógyászati kórképek közé tartozik: az 5 hónapnál fiatalabb gyermekek 5-40%-ánál, rendszerint jól fejlődő, egészséges csecsemőknél jelentkezik (1). Bár a jelenség jóindulatú, és rendszerint spontán szűnik, a napi több órán keresztül tartó, heves sírás azonban megviseli mind a babát, mind a családot; az anyai depresszió és a csecsemőbántalmazás terén súlyos rizikófaktornak számít. Gyakorisága, ijesztő mivolta, a család életére tett hatása miatt ebben az életkorban az orvosi rendelő felkeresésének egyik fő oka: a gyermekorvos feladata az egyéb kórállapotok kizárása vagy felismerése, majd az evidenciákon alapuló terápiás lehetőségek bevezetése.

Egy nemrég publikált kínai tanulmány szerint azoknak, akik rendszeresen, nagyobb mennyiségű tejterméket fogyasztanak, kevésbé kell tartaniuk az elhízástól.

Egy nagy nemzetközi vizsgálat szerint  a cukorbetegségre hajlamos csecsemőknél a várttal ellentétben speciális tápszer adása mellett – csakúgy, mint a tehéntejjel történő tápláláskor – is termelődnek autoantitestek a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeivel szemben.

A táplálékallergiás tünetek eltérő patomechanizmusokkal jönnek létre: az esetek közel 50%-áért (korai reakciók) az IgE mediálta immunválasz a felelős, a többi tényező eddig pontosan nem meghatározott folyamat révén alakul ki. A tünetek több szervrendszert érinthetnek, súlyosságuk az enyhétől az életveszélyes állapotig terjed. Minden életkornak megvan a tipikus ételallergénje. Az IgE mediálta formák elsősorban bőrpróba végzésével vagy specifikus IgE szint meghatározással diagnosztizálhatók, de bizonyító erejük az ételterheléses vizsgálatoknak van. A táplálékallergén teljes eliminációja a nemzetközileg elfogadott terápiás módszer.

A tej laktoferrin fehérjéjének emésztési terméke gátolja a vastagbélráksejtek növekedését in vitro. Különböző sejtjelző technikák segítségével sikerült igazolni, hogy a peptid a DNS-károsodás befolyásolása útján fejti ki hatását.

A kisdedkori friss véres széklet (hematokézia) differenciáldiagnosztikája komoly feladat a háziorvos és a klinikus számára egyaránt. Infekció, polip, obstipáció-fissura, Meckel-diverticulum, allergiáseosinophil colitis a leggyakrabban előforduló kórképek.