Keresés
Rendezés:
Találatok száma: 7
#1
Orvostovábbképző Szemle XXVIII. évf. 12. szám
OTSZ Online >> Rovatok >> Összefoglaló közlemény
2021-12-16

A Guillain–Barré-szindróma és variánsai heterogén, akut neurológiai betegségcsoport. Patomechanizmusuk összetett és nem egyértelműen tisztázott. A diagnózist a klinikai tünetek, az azokat megelőző infekció, a liquor-vizsgálat és az elektroneurográfia segítségével állapítjuk meg. A kezelésére alkalmas immunmodulánsok adását javasolt mielőbb elkezdeni; de adható még IVIG és plazmaferezis. A betegség korai felismerése és kezelése, valamint a szövődmények gyors észlelése és ellátása meghatá­rozza a hosszú távú kimenetelt. 

#2
Orvostovábbképző Szemle XXVIII. évf. 12. szám
OTSZ Online >> Rovatok >> Szimpózium
2021-12-13

A givosirannal most először nyílt lehetőségünk arra, hogy hatékonyan csök­kentsük az akut hepatikus porphyriás betegek súlyos klinikai manifesztációinak („rohamainak”) gyakoriságát (I.b evidenciaszint). A rendkívül költséges kezelés további pozitív hatásai, hogy a betegek kevesebb hem és kevesebb fájdalomcsillapító gyógyszer (pl. opiát) adását igénylik. Az indikáció felál­lítása és a betegek ellenőrzése minősített porphyria-centrumok feladata.

#3
OTSZ Online >> Rovatok >> Aktuális
2017-06-19

Agykontroll mellékhatás nélkül – ez a célja egy újfajta eszköznek, ami robotkar mozgatásában segítene végtagbénult embereknek, anélkül, hogy agyműtétre lenne szükség a gondolatolvasó elektródák behelyezéséhez.

#4
OTSZ Online >> Rovatok >> Aktuális
2017-04-25

Az intrakraniális agy-számítógép interfész fejlődésének legújabb sikere a Lancet-ben olvasható: egy nyolc éve lebénult férfi mindennapi mozgásokra képes neuroprotézisével.

#5
Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemle IX. évf.6. szám
OTSZ Online
2007-11-01
  Túl erős húzást követő plexus brachialis sérülés Egy illinois-i nő vállelakadással kísért hüvelyi szülését követően beperelte szülészorvosát. Állítása szerint az orvos túl erős húzóerőt fejtett ki, és gondatlanul vezette a hüvelyi szülést 1995-ben. Az újszülött plexus brachialis sérülést szenvedett, és jobb karja bénult.   A szülész tagadta a túlzott húzóerő alkalmazását, és állítása szerint a szokásos műfogásokkal próbálta megoldani a váratlan és előre nem jelezhető szövődményt. Az esküdtszék felmentő ítéletet hozott.   A túlzott oxytocinadagolást okolták a tetraplegia kialakulásáért Egy terhessége 40. hetében lévő, Kentucky állambeli nő 1998-ban szülésének megindítása céljából került kórházba. A szülészorvos oxytocint adott, majd vacuum extractiót kísérelt meg, de a gyermek végül császármetszéssel született meg. A gyermek súlyos beszéd- és mozgászavarral társuló spasztikus tetraplegiában szenved, amelynek hátterében agykárosodás áll. Ötéves korában tolószékbe kényszerült, és állandó ápolásra szorul.
#6
Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemle VII. évf.1. szám
OTSZ Online
2005-01-01
Annak ellenére, hogy a szülészeti és neonatalis ellátásban az utóbbi években a perinatalis halálozás és morbiditás jelentős csökkenéséhez vezető nagy változások zajlottak le, a gyermekkori agybénulás gyakorisága lényegében nem változott, ezer élveszülöttre számítva ma is 1-2 gyermeket érint, és ez így van hazánkban is. (A kórkép angol neve „infantile cerebral palsy”, a magyarban használatos még a „cerebralis bénulás” és a „cerebralis paresis” elnevezés is.) A gyermekkori agybénulás mozgáskorlátozottsághoz vezető, változó súlyosságú motoros funkciózavar, amelynek hátterében az agy fejlődésének korai szakában lezajlott károsodások állnak. A végleges diagnózis csak 4-5 éves korban mondható ki, ezért sem meglepő, hogy a betegség kóroki és epidemiológiai adatainak tisztázása nem könnyű feladat. Az állapot jelentkezhet diplegia, hemiplegia vagy tetraplegia formájában; a feltételezett neuropatológiai elváltozás helye szerint lehet spasztikusság (pyramis-pálya), dystonia/dyskinesis (basalis ganglionok) és ataxia (kisagy). Az esetek egy részében szellemi visszamaradottság is társulhat a motoros rendellenességhez.  A hagyományos megközelítés szerint az újszülöttkori encephalopathia és cerebralis bénulás leggyakoribb oka a szülési asphyxia. Mára azonban nyilvánvalóvá vált, hogy az agybénulás eseteinek nagy hányadában nem igazolható szülési asphyxia. Az újabb adatok szerint többnyire antenatalis tényezők felelősek az állapot kialakulásáért, és csak az esetek mintegy 10%-a vezethető vissza a szülés alatti eseményekre. Másrészt az asphyxiával szövődött szülés során világra jött, érett újszülöttek mindössze 13%-ában alakulnak ki a későbbiekben az agybénulás tünetei. Habár a kóreredet nem igazán tisztázott, bizonyos kockázati tényezők ismételten megtalálhatók a szakirodalmi adatok között.
#7
Orvostovábbképző Szemle XI. évf.12. szám
OTSZ Online >> Rovatok >> Szimpózium
2004-12-01

Bár a migrén gyermek- és serdülőkorban gyakran előforduló betegség, felismerése és kezelése a gyermekorvos számára nehéz feladat lehet. A várandós nők és az idős emberek migrénjének kezelése – az adott esetben hatásos és biztonságosan alkalmazható gyógyszerek kiválasztása – szintén nem könynyű. A cikkben a szerzők bemutatják a migrén kezelésének és a rohamok megelőzésének az említett betegcsoportokra vonatkozó sajátosságait. Amigrén elterjedt, a mindennapi tevékenységet gyakran súlyosan korlátozó betegség, amelyet rohamokban jelentkező középsúlyos vagy súlyos fejfájás jellemez. A fejfájáshoz neurológiai, gasztrointesztinális és vegetatív idegrendszeri rendellenességek társulhatnak különféle kombinációkban. A WHO nemrég közzé tett jelentése szerint a migrén az aktivitást legsúlyosabban korlátozó krónikus betegségek közé tartozik, és a súlyos migrénes állapot ugyanúgyakadályozza a beteget napi tevékenységében, mint a tetraplegia, a psychosis vagy a dementia. A migrén prevalenciáját életkori és hormonális tényezők befolyásolják. A migrén az 5–15 éves gyermekek körülbelül 10%-át érinti;2 prevalenciájának 18%-os csúcsértékét a 30–49 éves korosztályban éri el (férfiak: 9%, nők: 27%), majd 65 éves koron túl a prevalencia 5% körüli értékre csökken (férfiak: 2,5%, nők: 7,5%). Gyermek- és serdülőkori migrén A gyermekek primer fejfájásainak hátterében gyakran áll migrén, és az érintettek legtöbbje már a serdülőkor vége előtt átesik az első migrénes rohamon.  A serdülők körében gyakoribb a fejfájás a hétköznapokon (különösen hétfőn, kedden és szerdán), mint hétvégén, és a rohamok inkább a nappali órákban (reggel 6 és délután 18 óra között) fordulnak elő.6 Emiatt a migrén gyakran vezet iskolai hiányzáshoz, és rontja az iskolai teljesítményt. 7 Az emberi kapcsolatok fejlődését is megzavarhatja a betegség, mivel akadályozza a szabadidős, a családhoz, illetve munkához kapcsolódó tevékenységeket. Jóllehet a gyermekkori migrén klinikai jellemzői hasonlók a felnőttek migrénjének jellemzőihez, a diagnózis felállítása nehezebb, mert a gyermekek migrénrohamai gyakran kétoldaliak, és rövidebb ideig tartanak (1–48 óráig a felnőtteknél szokásos 4–72 óra helyett).

blog

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.
Számtalanszor előkerült már a krónikus melléküreggyulladás kezelésének kérdése, és mindig az volt a végső konklúzió, hogy krónikus betegség esetén antibiotikumnak csak felülfertőződés esetén, alkalmilag van jelentősége.