Egy hang- és szomatoszenzoros stimulációt nyújtó eszköz segíthet a fülzúgásban szenvedők tünetein.

Az Egészségügyi Világszervezet vizsgálja a COVID-19 elleni oltásokkal - elsősorban a Pfizer-BioNTech vakcinákkal - összefüggő halláskárosodás és egyéb hallászavarok ritka eseteit.

Egy 35 éves beteg azzal a panasszal fordult orvoshoz, hogy 2 hónapja mindkét szemére homályosan lát, illetve 2 héttel korábban bőrkiütések jelentek meg a törzsén. Gyógyszerszedésről nem tett említést. Négy hónappal korábban néhány napig influenzaszerű tüneteket tapasztalt.

A Magyar Tinnitus Egyesület becslése szerint 300–500 ezren szenvednek a fül­zúgástól. Többségük beletörődik abba, hogy együtt kell élnie a folyamatos csengéssel. A tinnitus kezeléséhez rengeteg mobiltelefonon futó alkalmazást érhet el az e-beteg, de a többségük szakmailag nem megfelelő, validálva pedig alig van egy-kettő. Igyekszem a legjobbakat megtalálni, kipróbálásra ajánlani.

Hogyan különböztethetjük meg az elsődleges fejfájást a másodlagostól? Az alapellátásban ez a fejfájással kapcsolatos orvosi konzultációk alapvető kérdése. 

A Neurology online folyóiratban május 23-án számoltak be a szerzők egy vizsgálatról, melynek során egy új típusú egyensúlyzavart, a rekurrens spontán vertigót (RSV) azonosították.

A szédülés sürgősségi eseteiben a célzott anamnézissel és egy ágy melletti speciális vizsgálattal biztonsággal különíthetjük el a perifériás és a centrális eredetű szédülést. A centrális szédülésre jellemző a negatív Halmágyi-teszt, az irányváltó nisztagmus és a vertikális szemtengelyeltérés együttes vagy külön-külön előfordulása, még azokban az esetekben is, ahol nincsenek jelen egyéb neurológiai tünetek. A veszélyesebb centrális szédülések gya­núja esetén képalkotó vizsgálatot kell végeznünk, elsősorban MRI-t, az esetleg életet veszélyeztető állapotok megelőzése és kezelése érdekében.

Az egészségügyi információ széles körű online hozzáférhetőségének szá­mos pozitív hatása érezhető az orvosi ellátásban, ehhez azonban egyenet­len szakmai színvonal, gyakran rossz értelmezhetőség vagy üzleti befolyá­soltság társul. A nemkívánatos jelenségek visszaszorítása orvosok, szakmai szervezetek közreműködését is igénylő feladat.

Felmérések szerint a populáció akár 10–15%-át is érintheti a fülzúgás. A tünet diagnosztikája rendkívül sokrétű és összetett. A fülzúgás életmi­nőséget negatívan befolyásoló hatásának felmérésére önkitöltős kérdő­ívek alkalmazhatók. Az első magyar nyelvre validált kérdőív, a Tinnitus Handicap Inventory magyar nyelvű változatát (Fülzúgás Terheltség Skála) munkacsoportunk 2015-ben közölte. kezelésére; alkalmazásának első hazai tapasztalatai reménykeltők.

A fül-orr-gégészet „kis” szakmából izgalmas és számos speciális terü­letet magába foglaló „középnagy” tudo­mányág lett, mivel tevékenységünk mára integrálta a fej-nyaksebészetet, a maxillo-faciális sebészet számos vonatkozását, az idegsebészekkel együttműködésben a koponyaalap-sebészetet, és a korábbi szubspecialitások (audiológia, allergológia, foniátria, otoneurológia, gyermek-fül-orr-gégészet) mellé számos újabb is csatla­kozott (szomnológia, fej-nyaki onkológia, rinológia).