A földrészekre kiterjedő pandémiák jelentősen befolyásolták a történelem menetét. Uralkodók halála, és hadseregek pusztulása, a gazdaság szétesése a következmény. A kórokozók folyamatos változása, a fogékony populáció számának növekedése miatt a pandémiákra a jövőben is számíthatunk. Tehát nem az a kérdés, hogy lesznek-e világjárványok. A kérdés az, hogyan tudjuk kezelni, tudunk-e tanulni a tapasztalatokból, azt tudjuk-e helyesen használni. A „One Health” – „Egy egészség” koncepció segíthet ebben.

A metabolikus szindróma (MetS) több kardiometabolikus komponens (pl. hyperinsulinaemia, glükózintolerancia, dyslipidaemia, elhízás és magas vérnyomás) együttállásával jellemezhető kórállapot. A MetS diagnózisa a fentiek közül legalább három kritérium fennállása esetén mondható ki. A MetS prevalenciája világszerte emelkedik, és jelenleg a teljes felnőtt populáció körülbelül 20-25%-a elégíti ki a tünetegyüttes kritériumait. Ennek következményei számottevőek: metabolikus szindróma fennállásakor 1,5–2,5-szeresére emelkedik a szív- és érrendszeri események előfordulásának a kockázata, ennek minden egyéni és társadalmi terhével együtt.

Az Egyesült Államokból most nyilvánosságra hozott egyik vizsgálat szerint magasabb a szívelégtelenség halálozási aránya a rossz anyagi helyzetben, illetve szociális deprivációban élő társadalmi rétegek körében.

A 2-es típusú diabetes mellitus (T2DM) a leggyakoribb krónikus endokrin betegség, melynek jellemzője a csökkent inzulinszekréció és/ vagy inzulinrezisztencia következtében fellépő hyperglykaemia. 

Az obezitás pándémiája helyett a túltápláltság, az alultápláltság és a klíma­változás szindémiáját vette górcső alá jelentésében a Lancet malnutríciós munkabizottsága, mert a három „világjárvány” közös hajtóerőinek hatás­talanítása egységes és globális léptékű beavatkozási tervet kíván.

Ebben a lapszámban ismét bőrgyógyászati vonatkozású blokk olvasható, olyan betegségekről, melyekről viszonylag ritkán esik szó. Sokan nem is tekintik ezeket igazán komoly orvosi problémáknak, jólle­het nagyon gyakoriak, a betegek életmi­nőségét erősen befolyásolják, és valóban nem beszélünk eleget róluk. Nincs ember, akinek a hajhullás, a körömágy különböző elváltozásai és az akne ne okoznának ki­sebb-nagyobb problémát élete során.

A leptospirózis, az egyik leggyakrabban előforduló zoonózis jelenleg évente több mint 1 millió új fertőzést okoz, és évente csaknem 59 ezer halálos áldozatot szed. A PLoS Neglected Tropical Diseases cikke szerint a fertőzés valószínűleg elterjedtebb, mint gondolnánk.

A neurológia tudománya gyors léptekkel halad egyes – jelenleg még ismeretlen eredetű –betegségek lényegének megfejtése felé. 

A világ fejlett országaiban, ahol általánosan jobbak a higiénés viszonyok és szigorúbbak a közegészségügyi előírások, nagyobb az Alzheimer kór előfordulási gyakorisága.

A magas vérnyomás betegség a legújabb statisztikák szerint Indiában gyakoribb, mint a hiperkoleszterinemia, a metabolikus szindróma vagy a cukorbetegség. Különösen a faluról a városba bevándorló népesség veszélyeztetett.