Svájci mérnökök helikális kialakítású, csavarszerűen előre haladó, mágnesekkel mozgatott eszközt fejlesztettek ki agyi érelzáródások gyors megszüntetésére.

A gastroduodenalis kimeneti elzáródás palliatív kezelése öntáguló enteralis sztentekkel hatékony és biztonságos módszer, a palliatív céllal elkészített gastroenterostomia reális alternatívája. A szerzők ismertetik a malignus gastroduodenalis obstructio hátterében fennálló leggyakoribb betegsé­geket, a sztent kiválasztásának szempontjait, behelyezési technikáját, valamint elemzik a kezelés technikai és klinikai sikerességét, megemlítve a lehetséges komplikációkat.

Az endoszkópos ultrahang (EUS) kifejlesztésének elsődleges célja az 1970- es évek végén a pancreatobiliaris rendszer hatékonyabb, pontosabb vizs­gálata volt. Az 1990-es évek elejétől a lineáris eszközök és mintavételi tűk megjelenésével már lehetőség nyílt citológiai mintavételre is. Innentől pedig már előre látható volt, hogy az endoszkópos retrográd kolangio-pankreatográfiához (ERCP) hasonlóan az EUS is egyre inkább terápiás eszközzé kezd válni. 1995-ben jelentek meg az első közlemények, hogy endoszonográfia segítségével készítettek pancreato- és cholangiogramot. Nem sokkal ezt követően már publikálták is az első EUS-asszisztált epeúti kanülálások eredményeit.

Nálunk mintegy 40 000-en élnek pacemakerrel. Az életmentő műszer egyik hibalehetősége a vezetődrót sérülése, ezért keltett figyelmet a hír, hogy sikerült vezetékmentes változatot előállítani. Az Európai Kardiológus Kongresszuson idén elhangzott előadás az első fél év kedvező tapasztalatait mutatta be.

A katéteres beavatkozások, sok esetben gyógyszerkibocsátó sztent vagy ballon alkalmazásával, egyre több érterület egyre összetettebb elválto­zásainak kezelésében helyettesíthetik a nagyobb perioperatív halálozású érműtéteket.

Csaknem hat évtizede készítette el egy svéd mérnök az első beültethető pacemakert. A közelmúltban ismertették az első, szívbe ültethető, vezeték nélkül működő, a korábbiaknál tízszerte kisebb pacemakert, melynek bevezető vizsgálatai folynak. A műszer telepe tízéves folyamatos működésre alkalmas.

Az optikai koherencia tomográfia (OCT) a legújabb intravaszkuláris képalkotó mód­szer a koszorúerek tanulmányozására. Stabil coronaria-betegségben és akut coro­naria-szindrómában (ACS) egyaránt használható. A mikroszkópét megközelítő fel­bontásával igen részletgazdag képet ad a koszorúerek faláról in vivo. A sztenózisok mértékének megállapításán túl alkalmas a perkután intervenciók vezérlésére és a beavatkozás utáni követésre is. 

Az elmúlt évtizedben előrelépés történt a ventrikuláris tachikardiák (VT) diagnosztikájában és ablációjában. Mind idiopátiás, mind strukturális szívbetegséggel összefüggő VT esetén a tünetért felelős szubsztrátot megcélozva végezhetjük el az ablációt. A háromdimenziós elektroanatómiai térképezés lehetővé teszi a hegesedés miatt lassan vezető területek azonosítását. A cikk ismerteti a VT-k mechanizmusait, a jelenleg használatos térképezési és ablációs technikákat, a beavatkozások eredményeit és lehetséges szövődményeit.

A nanotechnológia sok területen jelen van már mindennapi életünkben. Összeha­sonlítva a többi felhasználási területtel, a nanométeres tartományba eső vékony­rétegek klinikai alkalmazása felé csak lassan nyílik meg az út. Ennek oka gyakran a költségekre, a felhasználásra és az adott klinikai helyzetekben fennálló kockáza­tokra vonatkozó ismereteink hiánya. Szorosabb együttműködésre lenne szükség a kórházi, rendelői gyakorlat és a mérnöki, természettudományos kutatás, fejlesz­tés között. A cikk átfogó képet ad a nem mérnök, nem biofizikus olvasó számára a nanobevonatok sokoldalú orvosi alkalmazásának elveiről, módszereiről, esetleges veszélyeiről.