Egy új teszttel amniocentézis nélkül, az anyától vett vérmintából kimutathatóak a magzat genetikai rendellenességei.

A jelenlegi bonyolult módszerek helyett szűrővizsgálatokban is egyszerűen alkalmazható lehet az új, biomarker alapú eljárás.

A sclerosis multiplex ismeretlen etiológiájú demielinizációs gyulladásos betegség. A korábbiakban is felmerült már, hogy vírusfertőzés lehet a betegség fő kiváltó oka, ezen belül is az Epstein–Barr-vírussal (EBV) történő megfertőződés. Becslések szerint az emberek 95%-a fertőződik EB vírussal, már fiatal felnőtt korban. Figyelembe véve azt is, hogy az SM ritka betegség, érthetővé válik, hogy miért limitált klinikai vizsgálatok megtervezése és kivitelezése a témakörben. Jelen hosszmetszeti, 20 éves periódusra kiterjesztett tanulmányban a szerzők azt a hipotézist vizsgálták, miszerint az EBV vírusfertőzés lehet az SM betegség fő kiváltó tényezője. A kohorsz tanulmány vizsgált populációját az Amerikai Egyesült Államok had- seregében aktív szolgálatot teljesítő 10 millió fiatal képezte. Ezen fiatalok a katonai szol- gálat megkezdése előtt HIV-szűrésen estek át, mely vizsgálatot előírás szerint kétévente ismételték, a vérmintákat egy katonai archívumban tárolták, így rendelkezésre álltak az egyének mintái további lehetséges kutatási célú felhasználásra.

OSE Immunotherapeutics által finanszírozott 3. fázisú Atalante-1 vizsgálatban a Tedopi (OSE2101) vakcina előnyösnek mutatkozott az előrehaladott, nem kissejtes tüdőrákban szenvedő betegek második vagy harmadik vonalú kezelésében.

A fázis 3 vizsgálat eredményei alapján a szolubilis/monomer béta-amyloidot megkötő monoklonális antitest, a solanezumab nem hatékonyabb a placebónál a preklinikai Alzheimer kór progressziójának lassításában.

Mesterséges intelligenciát is felhasználva nyálból kimutatható depresszió-biomarkerekre bukkant egy nemzetközi kutatócsoport.

Egy új, olcsó vérteszt 10 évvel előre, 97%-os pontossággal képes előre jelezni az Alzheimer-kór patológiás elváltozásait.

Egy randomizált vizsgálat új elemzése szerint a túlsúlyos vagy elhízott emberek esetén kevésbé hatásos a D-vitamin-pótlás, mint a normál testsúlyúakban.

Egy új kutatás szerint a délutáni vagy esti mérsékelt vagy erőteljes testmozgás (MVPA) nagyobb mértékben javíthatja a vércukorszint-szabályozást, mint a napközbeni egyenletes testmozgás.