FLT3-mutációt hordozó AML kezelésében ígéretes eredményeket hozott a crenolanibbal kombinált kemoterápia alkalmazása.

Egy újonnan kifejlesztett hatóanyag a tumorok kiújulását okozó őssejteket veszi célba, és csökkenti az újabb tumorok létrehozására való képességüket.

A mitokondriumok energiatermelő képességének javítását követően helyreállt a károsodott szinapszisok döntő többsége.

Az RNS-képződésben főszerepet játszó TDP-43 abnormális működése több betegség markere lehet.

Az immunsejteket citokinszekréciós profiljuk alapján csoportosító és a háttérben működő regulátorokat feltáró új eljárás hasznos lehet az autoimmun betegségek terápiáinak fejlesztésében.

 A myelofibrosis kifejezés heterogén betegségcsoportot jelöl, melyet alap­vetően primer és szekunder formákra oszthatunk fel. A különbségtételnek klinikai és prognosztikai relevanciája van. A MF eseteinek többségében szomatikus mutációk mutathatók ki a JAK2, CALR vagy MPL génekben, sokszor egyéb mutációkkal társulva. A genetikai variánsok mindkét kate­góriája befolyásolja a fenotípust és a prognózist. A genetikai információkat a klinikai változókkal együtt értékelve prognosztikai modellek dolgozhatók ki, melyek jelenleg széles körben használatosak a terápiás döntések meg­hozatalához, illetve klinikai vizsgálatokban a betegek beválasztásához.

A mikrogliasejtek TREM2 fehérjéjének egyik mutációja fokozott gyulladást eredményez és csökkenti ezen agyi immunsejtek hulladék-eltávolító képességét.

Az autizmus spektrum zavar (ASD) egyik fő rizikófaktorának tartott SYNGAP1 gén egyes változatai nem csak a szinapszisok funkcióit, hanem az agykérgi idegi hálózatok kialakulását is befolyásolják.

Egy új kutatás az emlőrák kialakulásának legkorábbi jeleit vizsgálja a preventív és korai beavatkozási stratégiák kifejlesztéséhez.

Amerikai kutatók a cukorbetegség hátterében álló molekuláris változásokat tanulmányozva számos új felfedezést tettek.