A bazálsejtes karcinóma a bőrrák egyik formája, mely sok szempontból eltérő tulajdonságokkal rendelkezik, mint a bőrrákok egyéb formái, pél­dául a melanóma, noha talán először ez utóbbi jut eszünkbe a „bőrrák” kifejezést hallva. Betegtájékoztatónkból megtudhatja, melyek a bazálsejtes karcinóma legfőbb jellemzői, okai, mi a kivizsgálás menete és a kezelés le­hetőségei és nem utolsósorban azt is, mit tehet kialakulásának megelőzése érdekében, illetve akkor, ha bazálsejtes karcinóma miatt kezelésen esett át.

Az Evaluate Vantage 2023-ban is összeállította azon gyógyszerek tízes lis­táját, amelyek többsége még a késői fejlesztési fázisban van ugyan, ám mégis „blockbuster” várományosok, azaz a közeljövőben vélhetően évi 1 milliárd dollárt meghaladó árbevételt fognak generálni.

A 2023-mas ASCO GI Cancers Symposium keretében bemutatott SUNLIGHT 3. fázisú vizsgálatban a refrakter metasztatikus vastagbélrák trifluridin/ tipiracil plusz bevacizumab kezelése oly mértékben javította az általános túlélést az aktív kontrollhoz (trifluridin/tipiracil) képest, hogy független szakértők szerint megváltoztatja a szokásos klinikai gyakorlatot.

Az amerikai Ludwig Cancer Research intézet kutatói két olyan cikket is kö­zöltek a Cell folyóiratban, amelyek a neutrofilek szerepével foglalkoztak. Korábbi ismereteink szerint amennyiben ezek az immunsejtek a tumorok mikrokörnyezetében nagy számban fordulnak elő, az rendszerint igen rossz prognózist jelent, ám a mostani kutatások szerint a neutrofilek igen fontos szerepet játszhatnak a daganatos betegségek immunterápiájában.

Egy 40 éves férfi jelentkezett kiter­jedt bőrelváltozásokkal, amelyek 3 héttel korábban kezdődtek. Először egy erythemás, kiemelkedő, fájdalmas cso­mót észlelt a jobb hónaljárokban. Hason­ló elváltozások jelentek meg a törzsén, a hátán, a karjain és a lábszárain. Először sürgősségi osztályon vizsgálták meg, ahol szteroid- és 10 napos doxycyclin-kúrában részesült, azonban ez nem eredményezett javulást.

Az elmúlt évtizedekben intenzív kutatások tárgyát képezi az evészavarok terápiájának kérdése. Az eredetileg 50%-os kezelési hatékonyság aktivizálja a szakembereket újabb terápiák fejlesztésére, melyből a legismertebbeket olvashatjuk az összefoglalóban.

A COVID-19 járvány lassú lecsengésével párhuzamosan világszerte, így ha­zánkban is érdemes ismét áttekinteni a védőoltással megelőzhető, invazív légúti bakteriális fertőzések közül a jellemzően magas betegségteherrel járó Streptococcus pneumoniae okozta infekciók epidemiológiai és prevenciós kér­déseit, frissíteni a korábban elkészült idevágó ajánlásokat. A jelen közlemény az epidemiológiai változások tükrében a jelenleg elérhető és a közeli jövő­ben forgalomba kerülő pneumococcus-fertőzés megelőzésére alkalmas oltó­anyagok figyelembevételével tesz javaslatot felnőttek számára a prevencióra. A szerotípus-átrendeződés jelensége indokolttá teszi a jövőben a jelenlegi­nél szélesebb spektrumú – 15-, illetve 20-valens – konjugált pneumococcus-vakcinák hazai alkalmazását és ezek beillesztését a hazai szakmai ajánlásokba.

A nyelv – már csak kiindulva az anatómiai felépítéséből is – komplex felada­tot lát el; részt vesz a táplálkozásban, ízérzésben, illetve beszédben egy­aránt. Az élettani funkciói mellett számos patológiás eltérés lokalizációja lehet, amelyek nemcsak lokalizált, hanem szisztémásan manifesztálódó betegségek indikátorai is lehetnek. A jelen összefoglaló célja, hogy a nyel­ven manifesztálódó legfontosabb kórképeket bemutassa, elősegítve ezzel az egyes kórképek differenciáldiagnosztikáját a mindennapi gyakorlatban. Az egyes kórképek nem korlátozódnak egyes szakmákra, alapvetően mul­tidiszciplináris megközelítés szükséges, így érintett lehet a kérdésben fül-orr-gégész, szájsebész és fogorvos mellett például belgyógyász, neurológus vagy infektológus egyaránt. A panaszok lokalizációja miatt az első vizsgáló általában ugyan családorvos, fül-orr-gégész vagy fogorvos, de a kezelés sok esetben más szakmákat érint, vagy több szakma együttműködésén alapul.

A D-vitamin szerepe felmerül a COPD patogenezisében, valamint a klinikai tünetek alakulásában, mert bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy a D-vitamin-pótlás potenciális szerepet játszik a COPD exacerbációinak meg­előzésében. A legtöbb tanulmány alapján a D-vitamin-hiány megjelenése és súlyossága jelentősebb COPD-betegeknél, mint az egészséges kontrollpopu­lációban. Kutatások felvetik a rendszeres D-vitamin-státusz ellenőrzésének fontosságát, illetve az esetleges D-vitamin-pótlás vizsgálatának lehetőségét. Az ajánlott D-vitamin-szubsztitúció mértéke nagyobb fokú azoknál az idős, krónikus betegeknél, akiknél csontritkulás áll fenn, vagy szteroidkezelésben részesülnek, illetve D-vitamin-deficiencia is jelen van.

Az intravénás immunglobulinokat (IVIG) a klinikai gyakorlatban évtizedek óta rutinszerűen alkalmazzák szubsztitúciós és immunmoduláló, gyulladás­csökkentő céllal. Az immunglobulin készítmények immunmoduláló hatását számos hematológiai, neurológiai és autoimmun betegségben használják, az IVIG terápia sok esetben az elsőként választható terápiás eljárás. Az indikációs területek bővülése, a növekvő népesség a felhasználási igényt nagymértékben megnövelte, amelyet a plazmaforrások biztosítása és a feldolgozás nem tudott követni, ezért világszerte hiányállapot alakult ki. Az immunglobulinhiány mérséklésében a plazmagyűjtés növelésén túl a felhasználási stratégiák kidolgozása, illetve egyes indikációkban az im­munglobulint helyettesítő módszerek megjelenése segíthet.