Basic HTML Version
Kötelezô kritérium, hogy a kortikális léziók a DIR
képeken a környezô normál megjelenésû szürkeállomán�-
nyal összehasonlítva hiperintenzek és legalább 3 pixel
terjedelmûek legyenek. Támogató javaslatok: (1) Az értékelô
ismerje a gyakori mûterméket, a mûtermék elôfordulására
hajlamos területeket; ezeket az SM-betegekével megegyezô
képalkotó paraméterekkel készült, egészséges egyének
DIR képein javasolt tanulmányozni. (2) A kép kont-
rasztbeállítása maradjon közel konstans az értékelés
alatt, hogy a kéreg inhomogenitásából adódó zavaró
jel kiküszöbölhetô lehessen. (3) A DIR hiperintenz jelet
több szeleten át kell követni, hogy a kortikális lézió
elkülöníthetô lehessen a kerek, követhetô kortikális értôl.
(4) Más MRI szekvenciák, fôleg T1-alapú és T2 vagy FLAIR
(preferált a háromdimenziós izotropikus felbontás) hasz-
nálata javasolt a feltételezett léziók megerôsítésére és
mûtermékektôl való elkülönítésére.
Az 5 munkacsoport összesen 537 kortikális léziót detek-
tált. A javaslattervezet használatával teljes egyetértést
(azaz mind az 5 csoport jelölte ugyanazt a léziót) 104
léziónál (19,4%) értek el. Teljes egyetértés általánosságban
a fehérállományi részt is tartalmazó kortikális lézióknál
volt, ezzel szemben alacsony volt az egyetértés a kisebb
intrakortikális és a cerebelláris kortexet érintô léziók ese-
tében.
Következtetések
Az eredmények azt mutatják, hogy SM-ben a kortikális
léziók azonosításakor csak mérsékelt fokú egyetértés
érhetô el. Feltételezhetô, hogy a képalkotó technikák
további fejlôdésével, és
post mortem
munkák a jövôben
várható eredményeivel a fenti javaslatok újraértékelése
válik szükségessé.
A jövôben az MRI protokollok összehangolásának javí-
tása növelheti az egyetértést a detektálás során. A talál-
kozó résztvevôi úgy döntöttek, hogy nem számolják
a szubpiális demielinizációt DIR-en, mert ismert az össze-
hasonlító MRI-hisztopatológiai tanulmányokból, hogy
ezek a léziók kivételesen alacsony kontrasztot adnak MRI-
vel. Emiatt a kéreg felsô rétegén belül a demielinizáció
jelölése feltételezhetôen nagyszámú álpozitív eredményt
generálna.
A jövôben ezen léziók vizualizációját javíthatja a maga-
sabb térerô használata. A lézió típusa, mérete és elhelyez-
kedése, a képminôségi adatok és a szekvencia típusa nagy
valószínûséggel befolyásolja az egyetértést, azonban ebben
a kis mintában nem értek el statisztikai szignifikanciát.
A jelen javaslattervezet gyakorlati értéke szabályszerûbb,
prospektív felállású tanulmányban hasonló paraméte-
rekkel és térerôsségen nyert multicentrikus DIR adatok
használatával határozható meg.
Írásunk az alábbi közlemény alapján készült:
Geurts JJG, et al. Consensus recommendaton for MS cortical
lesion scoring using double inversion recoverz MRI.
Neurology
2011;76:418–424.
Langdon DW, Amato MP, Boringa J, Brochet B, Foley F,
Fredrikson S, Hämäläinen P, Hartung H-P, Krupp L, Penner IK,
Reder AT, Benedict RHB
Ajánlások egy rövid nemzetközi
kognitív vizsgálat elvégzéséhez
sclerosis multiplexben (BICAMS)
Tervezhetô-e könnyen elvégezhetô tesztsorozat
a kogníció gyors felmérésére?
Kognitív károsodás a sclerosis multiplex (SM) betegek
jelentôs részénél elôfordul, tekintet nélkül a szubtípusra
és a betegség stádiumára. Egy részletes kognitív vizsgálat
elvégzése költséges, tapasztalt személyzetet és speciális esz-
közöket igényel. A különbözô tesztek és normál adatok nem
minden nyelven és kultúrában elérhetôk. Leggyakrabban
egy SM-re validált 45 perces (
Brief Repeatable Battery of
Neuropsychological Tests,
BRB-N) illetve egy 90 perces
(
Minimal Assesment of Cognitive Function in MS,
MACFIMS)
neuropszichológiai tesztsorozatot végeznek.
A cél egy rövid kognitív vizsgálati sor összeállítása volt,
amely kisebb centrumokban is optimálisan elvégezhetô,
illetve széles körben, nemzetközileg is alkalmazható.
Módszerek
Egy 12 fôbôl álló szakértôi bizottságot állítottak fel, ami
hét neurológusból és öt neuropszichológusból állt. A két
elnök 2010 júniusában a MEDLINE keresôn keresztül 80
tudományos cikket, illetve fôcímet gyûjtött össze a szak-
irodalomból, ami a kognitív tesztek széles, nemzetközi ská-
láját és azok pszichometrikus tulajdonságait mutatta be.
Ezt követôen a teljes listát eljuttatták a bizottság tagjai-
nak. Minden tesztet egymástól függetlenül két bizottsági
tag értékelt 3 pszichometrikus (megbízhatóság, validitás,
szenzitivitás) és 4 gyakorlati (nemzetközi alkalmazható-
ság, könnyû adminisztrálhatóság, megvalósíthatóság az
adott kontextusban, a betegek általi elfogadhatóság) stan-
dard alapján.
Egy és három közötti értéket adhattak a különbözô
standardok alapján, ahol 1=nem megfelelô, 2=megfelelô,
3=kiváló. Ezek alapján, figyelembe véve az összes standar-
dot, kiszámolták a pszichometrikus és a gyakorlati átlag
értéket (
mean overall rating:
MOR).
A konszenzus találkozón célként fogalmazták meg, hogy
a javasolt tesztek elvégzése ne vegyen igénybe több mint
15 percet, ne igényeljen speciális eszközöket (kivéve papír,
toll, stopper), vagy speciális gyakorlatot a vizsgálatot végzô
személy részérôl, és klinikai körülmények között is kön�-
nyen elvégezhetô legyen. A konszenzus találkozón abban
állapodtak meg, hogy az információfeldolgozás sebességét,
a verbális és a vizuális memóriát érdemes vizsgálni; az
exekutív funkciók vizsgálata túl idôigényes, és nehezen
dokumentálható.
10
◊
Sclerosis multiplex M
ozaik
|
Gyors kognitív vizsgálati csomag
|
Multiple Sclerosis Journal