|
Bélflóra mikrobák és mielin autoantigén
epitópjait utánozzák, vagy az ôsi immunválasz különleges
gyulladásos környezetet eredményez. CFSE-vel jelölt MOG-
specifikus transzgén vagy vad típusú T-sejteket vittek be
SPF környezetben tartott vad típusú egérbe, és vizsgálták
a bélben a sejtek osztódását. A proliferáció mindkét esetben
magas volt a GALT tekintetében, míg a lépben alig lehetett
kimutatni. A mikroba által kiváltott szignál lokálisan hat.
A bélflóra antibiotikummal történt átmeneti deplécióját
követôen a T-sejt-proliferáció a bél lamina propriájában
szignifikánsan csökkent, míg a lépben, vagy a mezenteriális
nyirokcsomókban nem.
A MOG-specifikus T-sejt-aktiváció a GALT területén tehát
szükséges az EAE kialakulásához, de önmagában nem elég-
séges. A teljes klinikai EAE kialakulásához MOG-reaktív
B-sejtek részvételére is szükség van. A transzgén T-sejtek
szelektálják a natív B-sejt-repertoárból az autoimmun B-sej
teket, melyek IgG autoantitesteket termelnek. GF környezet-
ben élô egerek esetében, ahol alacsony volt
az autoimmun T-sejt-aktiváció, kifejezetten
alacsony dózisban termelôdött anti-MOG
ellenanyag. A GF egér rekolonizációját
követôen az autoantitest-termelés megnôtt.
A MOG ellenanyag expressziója nagy-
fokban függött a mielin autoantigén
expressziójától. MOG-deficiens egerekben
ugyanis nem alakult ki anti-MOG ellenanyag, annak elle-
nére, hogy normális a mikrobiális státusuk, viszont immu-
nizálással kívülrôl bevitt MOG esetén az SPF egerekben
gyorsan megjelenik az antitest.
Lokális Th-sejtek szignálját követôen aktiválódik az
antigénspecifikus B-sejt, melyet proliferáció és immunglo-
bulin-osztály váltás követi. MOG-specifikus B-sejt kelet-
kezhet helyileg a központi idegrendszerben, vagy a mély
cervicalis nyirokcsomókban. A jelen adatok az utóbbit
favorizálják: 3 hetes kortól az egerek nyaki nyirokcsomói-
ban centrum germinativumok mutathatók ki, melyek a GF
vagy vad típusú egerekben szignifikánsan ritkábbak. A nyi-
rokcsomók centrum germinativumában alakulnak ki az
antigénspecifikus B-sejtek, itt találkoznak az antigénnel és
kompetens Th-sejtekkel. Fluoreszcensen jelölt, GFP
+
MOG-
reaktív transzgén B-sejteket vittek át egérbe, és vizsgálták
a homing jellegzetességeket. A transzfer után 14 nappal
a nyaki mély nyirokcsomók centrum germinativumában vol-
tak a MOG-specifikus B-sejtek, melyeknél IgG izotípusváltás
is történt. Sem a vad típusú B-sejtek, sem MOG-deficiens
egerekbe átvitt transzgén MOG-specifikus B-sejtek nem
halmozódtak fel a nyaki nyirokcsomókban. Mindez arra
utal, hogy a MOG antigén bemutatása a nyaki nyirokcso-
mókban történik, és alapvetôen függ a MOG-expressziótól,
jelenléttôl.
Következtetések
A szerzôk elsôként írták le, hogy az intakt kommenzális
bélflóra és a mielin autoantigén együttesen játszik szerepet
a spontán demielinizációs autoimmun betegségek kivál-
tásában. A folyamat két fázisban zajlik: a GALT-ban indul
a központi idegrendszerre specifikus autoreaktív T-sejtek
aktivációja és expanziója, amit az autoantitestet termelô
B-sejtek proliferációja követ. Együttesen az autoimmun T-
és B-sejtek triggerelik a demielinizációs
encephalomyelitis kialakulását, ami az
SJL/J egér esetében relapszáló-remittáló,
hasonlóan a sclerosis multiplex betegség
korai fázisához.
Sclerosis multiplexben az iniciáló lépés-
sel kapcsolatban különféle elképzelések
léteznek: egyesek szerint primeren a köz-
ponti idegrendszerben indul, míg mások úgy gondolják,
a perifériás immunrendszer mûködése hibás. A fenti adatok
az utóbbi elképzelést támogatják. Több más autoimmun
betegségben is észlelték a bél mikrobióta rendszerének
moduláló szerepét a távoli szövetekre, pl. rheumatoid
arthritisben, vagy 1-es típusú diabetes mellitusban. A táp-
lálkozás is kockázati faktor lehet, pl. Japánban a nyugati
étkezési szokások az SM prevalenciájának növekedését
eredményezték. Fontos lenne azon mikrobióta komponen-
sek azonosítása, melyek az SM-fogékonyság növekedéséért
felelhetnek; ezen megfontolások hosszú távon akár új,
noninvazív terápiás lehetôségekhez is elvezethetnek.
Írásunk az alábbi közlemény alapján készült:
Berer K, et al. Commensal microbiota and myelin autoantigen
cooperate to trigger autoimmune demyeliniation.
Nature
2011;479:538–541.
| 2012/2 |
május
◊
15
Az összefoglalókban szereplô információ a szerzô(k)
nézeteit tükrözi, amelyek eltérhetnek a Professional Publi
shing Hungary Kft. szerkesztôsége álláspontjától és ajánlá-
saitól. Bármely említett termék alkalmazásakor az érvényes
alkalmazási elôírás az irányadó. Kérjük, hogy a termékek
felírása elôtt tanulmányozzák az alkalmazási elôiratot.
A referátumok elkészítésében részt vett Dr. Eizler Korné
lia (Székesfehérvár), Dr. Mezei Zsolt (Debrecen), Dr. Mike
Andrea (Pécs), Dr. Sebôk Ágnes (Pécs), Prof. Dr. Illés Zsolt
(Pécs), Dr. Trauninger Anita (Pécs), Dr. Kôszegi Edit (Pécs)
Szakmai tanácsadó: Prof. Dr. Illés Zsolt
Felelôs szerkesztô: Dr. Nagy Judit
Kiadta: Professional Publishing Hungary Kft. 1037
Budapest, Montevideo u. 3/b. • Levélcím: 1300 Budapest,
Pf. 157 • Telefon: 430-4500, fax: 430-4519. © Professional
Publishing Hungary Kft. Budapest, 2012. ISSN 2061-6341.
Reprodukálása bármely módon és bármely nyelven
egészben vagy részben a Professional Publishing
Hungary Kft. elôzetes írásos engedélye nélkül szigorúan
tilos. A közölt cikkekben olvasható vélemény a szerzô
álláspontját tükrözi, és nem tekinthetô a kiadó vélemé-
nyének. Minden orvosnak saját klinikai tapasztalatára
kell támaszkodnia valamennyi döntésének meghozata-
lakor, figyelembe véve a kezelés elônyeit a mellékhatá-
sokkal szemben. Döntése elôtt ismerkedjen meg a cikk-
ben említett termékek alkalmazási elôirataival.
Sclerosis multiplex
Mozaik◊
Az agyi
autoimmunitás
a bélben kezdôdik.