8
A
z
Orvostovábbképző Szemle
ak-
tuális – a 2012. évi Hyper-
tonia Kongresszus idején
olvasható – számának Szimpózium
rovatában a
Deutsche Medizinische
Wochenschrift
három közleménye és
az azokhoz kapcsolódó hazai kom-
mentárok olvashatók.
Az első tanulmány „Az érfalak öre-
gedése, a magas vérnyomás és a fi-
zikai aktivitás” kérdéseit tárgyalja.
Figyelemreméltó, hogy a közlemény
az érrendszeri öregedés kérdésének
vizsgálatakor – nagyon didaktiku-
san – külön veszi szemügyre a mak-
ro- és mikroangiopátiás tényezőket.
A szerzők a makroangiopátia kérdé-
sének vizsgálatakor az intima-media
vastagság és az érrugalmasság prob-
lémáját vizsgálják, a mikroangiopátia
fogalomkörébe az endotél működésza-
varait sorolják. A közlemény e meg-
közelítését indokolja az a jól ismert
epidemiológiai adat, hogy az intima-
media vastagodása jól definiálható
mennyiségi összefüggésben van a szív-
infarktus és a stroke kialakulásának
kockázatával, és az elemzések szerint
egyéb tényezőktől független, önálló
kockázati tényező.
A makroangiopátia két legfonto-
sabb kockázati tényezője az életkor
és a magas vérnyomás. Az érrendszer
öregedése lassan előrehaladó folya-
mat, amelynek predilekciós helye az
arteria carotis rendszer. Természete-
sen az öregedési folyamat okozta lassú
változás a jól ismert kockázati ténye-
zők (pl. hipertónia) jelenléte esetén
felgyorsulhat, illetve a rendszeres fi-
zikai aktivitással a spontán progres�-
szió lassítható. Érdekes – és számom-
ra új – megfigyelés, hogy a rendszeres
fizikai aktivitás hatása nem egyforma
az érrendszer különböző részein: míg
a carotis rendszerén a fizikai aktivitás
kedvező hatása nem igazolható, ad-
dig az arteria femoralis intima-media
vastagsága csökken, a lumenátmérő
növekszik a fizikai aktivitás hatására.
A szerzők e megfigyelése összhangban
van azzal a jól ismert klinikai tapasz-
talattal, hogy a perifériás érszűkület-
ben szenvedő betegek járástávolságát
a járásgyakorlatok növelik.
A makroangiopátia másik össze-
tevője, az érfal merevsége ugyancsak
mérhető, és a kardiovaszkuláris ese-
mények független kockázati tényező-
je. Míg dinamikus (vagy állóképes-
ségi) edzés hatására csökken az érfali
merevség, addig statikus (izomerősí-
tő) fizikai aktivitás esetén ez a hatás
nem igazolható. A dinamikus terhe-
lés kedvező hatása egyes adatok sze-
rint közvetett, a nitrogén-monoxid
jobb hozzáférhetőségének következ-
ménye. A mikroangiopátia kérdéskö-
re kapcsán tárgyalt endotélfunkció
terén ugyancsak több érdekes meg-
figyelésről számolnak be a szer-
zők. Az endotél működésével kap-
csolatos vazodilatació az életkor
előrehaladtával csökken, és a jól ismert
kockázati tényezők (magas vérnyo-
más, diabetes mellitus, dohányzás,
obezitás, magas koleszterinszint) ezt
a funkcióromlást jelentős mértékben
gyorsítják. Ugyanakkor a testedzés az
endotélfunkció javításának rendkí-
vül fontos eszköze, illetve az inaktív
életmód az endotélfunkció romlása te-
kintetében kockázati tényező. Kom-
mentárjában dr. Hegedűs Ida tanárnő
számos biokémiai változásra hívja fel
a figyelmet az érfal öregedésével, illet-
ve a mikroangiopátia kialakulásával
kapcsolatban. A közlemény és a hozzá
kapcsolódó kommentár számos egyéb
részletkérdést tárgyal, elolvasásukat
feltétlenül javasolom.
„
A nagy kardiovaszkuláris kockáza-
tú betegek lipidkezelése a klinikai gya-
korlatban” című közlemény arra kere-
si a választ, hogy a kardiovaszkuláris
események megelőzése szempontjából
kiemelkedő fontosságú sztatinkezelés
során sikerül-e elérni a célértéket,
vagyis a klinikai gyakorlat mennyire
tükrözi az irányelvekben megfogal-
mazott célokat. A közlemény a LIMA
regiszter adatait ismerteti (a LIMA
a „lipidterápia és a célértékek elérése
nagy kockázatú betegeknél a minden-
napi klinikai gyakorlatban” címet vi-
selő tanulmány mozaikszava).
A regiszterben 40 mg simvastatinnal
kezelt, nagy kardiovaszkuláris kocká-
zatú betegek gyógyszerelését, lipid- és
vércukorértékeit, valamint a klinikai
eseményeket rögzítették prospektív
módon Németország 2387 háziorvosi
praxisában, ahol általános orvosok,
belgyógyászok, kardiológusok és dia
betológusok dolgoztak. A közlemény-
Kardiovaszkuláris kockázati tényezôk – bevezetô
Prof. dr. Jánosi András
Szent János Kórház, Budapest
Szimpózium
