6
Szimpózium
A Barrett-nyelőcső kérdésköréhez
A Barrett-nyelőcső jelentőségét a car
dia (özofago-gasztrikus junkció) fö-
lötti területen kialakuló, az el nem
szarusodó laphám helyét elfoglaló
hengerhám metapláziája, az abból po-
tenciálisan kialakuló adenokarcinóma
jelenti. A folyamat kapcsán jól kö-
vethető a karcinogenezis lépcsőze-
tes folyamata: hogyan vezet a nyelő-
csövet érintő savas-epés (duodenális)
regurgitátum okozta irritáció a kró-
nikus gyulladástól a karcinóma ki-
alakulásáig. A modern endoszkópos
vizsgálóeljárások valódi lehetőséget
nyújtanak a metaplázia területén mind
az enyhe és a súlyos diszplázia (LGD,
illetve HGD), mind a korai karcinóma
felismerésére s az elváltozások idejé-
ben történő eradikációjára. Minden
finanszírozási és költséghatékonysági
megfontolással szemben az epiteliális
rétegben felismert, a szubmukózába
még nem terjedő súlyos diszplázia és
korai karcinóma megfelelő endoszkó-
pos módszerrel történő eltávolítása te-
remti meg a 95–98%-os 5 éves túlélés
lehetőségét. Erre azonban csak akkor
van esély, ha a refluxos panaszok miatt
megtörténik a felső tápcsatornai endo-
szkópos vizsgálat (indexendoszkópia),
felismerik az endoszkópos kép alapján
a különböző nagyságú és kiterjedé-
sű hámmetapláziát, a szakmai előírá-
sok alapján megfelelő számú biopsziát
vesznek, pontosan leírják a metaplázia
típusát, adott esetben a diszplázia je-
lenlétét, annak mértékét.
Ez a lépcsősor egy elemet sem nél-
külözhet. Az endoszkópos felismerést,
a metaplázia kiterjedését illető klas�-
szifikációkat, az endoszkópos diag-
nosztika eszköztárát, az endoszkópos
surveillance ajánlásait, a diszplázia
megjelenése esetén szükséges teen-
dőket az eredeti közlemény, a további
részletes és fontos információkat adó
kommentár a legújabb szakmai ajánlá-
sok tükrében jól foglalják össze.
Mit tudunk kiemelni a patogenezis,
a diagnózis és a terápia kérdésköréből
mint új ismeretet vagy ajánlást a 11 éve
megalakult dél-magyarországi Barrett-
nyelőcső munkacsoport prospektív
vizsgálatai tükrében? A munkacsoport
a régió gasztroenterológus, patológus,
nyelőcsősebész szakmáit s egy nagy
betegpopulációt fog össze.
A Barrett-nyelőcső vonatkozásá-
ban a populáció átlagéletkora a kórkép
felfedése (indexendoszkópia) idején
58 (26–80)
év, ez 7–10 évvel fiatalabb
életkort jelent a nyugat-európai és
észak-amerikai adatokhoz képest. Az
eredeti leírásokhoz képest a Barrett-
metaplázia kialakulása egyre gyakrab-
ban figyelhető meg fiatalabb életkor-
ban. A refluxos tünetek megjelenése
és a Barrett-metaplázia felismerése
(
indexendoszkópia) között eltelt idő
saját adataink alapján 5 év. Ezek az
egyszerű adatok már jelzik annak fon-
tosságát, hogy tartósabban fennálló
refluxos panaszok esetén alapvizsgálat
céljából történjen meg a felső tápcsa-
torna endoszkópos vizsgálata.
A Barrett-metaplázia felismerése-
kor az első legfontosabb teendő a te-
rület részletes áttekintése felszíni el-
változás felismerése céljából. A mai
gyakorlatban a nagy felbontású, fe-
hér fényű videoendoszkóp a vizsgá-
lat eszköze. A legkisebb elváltozás és
annak gyanúja esetén az érintett te-
rületről vett, lehetőség szerinti több
biopszia mással nem helyettesíthető
információt ad a diszplázia jelenlété-
ről. A diszplázia felismerését előse-
gítő endoszkópos vitális festési eljá
rások (lugol, metilénkék, ecetsav,
indigókármin, kristályibolya), to-
vábbá az új endoszkópos technikák
–
nagyító endoszkópia, narrow band
imaging (NBI), autofluoreszcencia
imaging (AFI), konfokális lézeres
endomikroszkópia (CLE) – a diszplá
zia szempontjából gyanúba jövő ki-
sebb elváltozások pontosabb azonosí-
tását és kiterjedésük felmérését segítik.
A nemzetközi tapasztalatok a felsorolt
új technikák mellett az elváltozások
felismerése szempontjából a jártassá-
got, a gyakorlott vizsgáló személyét,
az oktatás fontosságát hangsúlyoz-
zák. Mindezek mellett hangsúlyosan
ki kell emelni a tapasztalt, a Barrett-
metaplázia vonatkozásában megfele-
lő jártassággal rendelkező patológus
alapvető fontosságú szerepét.
Az eredeti közleményben felve-
tett néhány fontos kérdésre külön is
szükségesnek érzem kitérni. A súlyos
A tápcsatorna betegségei – bevezető
Dr. Wittmann Tibor
PhD. Tanszékvezető egyetemi tanár,
Szegedi Tudományegyetem,
I. sz. Belgyógyászati Klinika
