Basic HTML Version
Elaine WT. Chong, Andreas J. Kreis, Tien Y. Wong, Julie A.
Simpson, Robyn H. Guymer
Az alkoholfogyasztás idôskori
macula-degenerációban betöltött
szerepe
Az idôskori macula-degeneráció kiküszöbölhetô
kockázati tényezôje
Az idôskori macula-degeneráció (AMD, age-related macu-
lar degeneration) a fejlett világ ötven év feletti lakosságában
a súlyos látásvesztés vezetô oka. Patogenezisében az életkor
és egyes genetikai tényezôk mellett egyértelmû a dohányzás
szerepe is. Az exszudatív formájának kezelésében történt
elôrelépések ellenére továbbra is az érdeklôdés középpontjá-
ban áll a dohányzás mellett egyéb befolyásolható rizikófak-
torok azonosítása.
Az alkohol neurotoxin, mely oxidatív agykárosodáshoz,
nagy mennyiségben pedig a retina károsodásához vezethet. Az
AMD patogenezisében feltételezik a kék fény
fotooxidatív károsító szerepét, mely a jól oxi-
genizált, oxidációra kifejezetten érzékeny,
többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag
retinát éri. Az alkoholról hasonlóképpen
kiderült, hogy az oxidatív stressz fokozásá-
val, illetve az ennek kivédésére szolgáló
mechanizmusok megzavarásával elôsegíthe-
ti az AMD kialakulását. A fentieket támaszt-
ja alá az idült alkoholisták szérumának ala-
csony antioxidánsszintje, továbbá az Age-
Related Eye Disease Study eredménye sze-
rint, középsúlyos AMD-ben szenvedô betegek esetén nagy
dózisú antioxidáns terápia segítségével 28%-kal mérsékelhetô
az elôrehaladott kórformába történô progresszió esélye.
A szív-ér rendszeri megbetegedésekre és az AMD-re hajla-
mosító tényezôk egyezései alapján felmerül, hogy utóbbi
esetben is J-alakú görbével ábrázolható az alkoholfogyasztás
mennyiségével való kapcsolat erôssége. A mérsékelt mennyi-
ségben fogyasztott alkohol ugyanis csökkenti a thrombocyta-
aggregációt, a szérumban a fibrinogén- és CRP-szintet, növe-
li a HDL-szintet; ezáltal az AMD kifejlôdése ellen hathat.
Korábbi epidemiológiai felmérések azonban sem a jelentôs
mértékû alkoholfogyasztás AMD-t elôsegítô, sem a mérsékelt
alkoholfogyasztás protektív hatását nem tudták igazolni.
Jelen vizsgálat célja ezen összefüggések tisztázása a ren-
delkezésre álló szakirodalmi adatok alapján. Hét adatbázis-
ból két független személy elôzôleg meghatározott kritériu-
mok – melyek között szerepelt az adatok életkor és dohány-
zás szerinti korrekciója – alapján 441 közül végül öt prospek-
tív, klinikai megfigyeléses kohorszvizsgálatot talált alkal-
masnak az elemzésre. Az ezekbe bevont 136 946 vizsgált
egyén adatait metaanalízissel összesítették. AMD 1923 eset-
ben alakult ki (1513 korai és 410 késôi eset). A tanulmányok
kezdetekor a vizsgált személyek kérdôív kitöltésével nyilat-
koztak alkoholfogyasztási szokásaikról.
Az elemzés eredményei azt mutatják, hogy a jelentôs alkohol-
fogyasztás 47%-kal növeli a korai AMD kialakulásának esélyét.
A kisebb alkoholbevitelt is jelentôs fogyasztásként értékelô két
vizsgálatot kizárva, az arány 67%-ra növekszik. Kizárólag a
lakossági tanulmányok bevonásakor még kifejezettebb össze-
függés észlelhetô a betegség és alkoholfogyasztás kapcsolatá-
ban, mely egyéb elemzést megzavaró tényezôk jelenlétét sejteti.
A jelentôs alkoholfogyasztás és a viszonylag ritka késôi
AMD közti összefüggést a fenti öt közül négy tanulmány
vizsgálta ellentmondó eredményekkel, három esetben a kor-
reláció pozitív volt.
Az elemzésbe vont tanulmányok kis száma, valamint a mér-
sékelt alkoholfogyasztás eltérô definíciója miatt nem volt lehe-
tôség az alkoholfogyasztás és az AMD kapcsolatát jelzô
dózis–hatás görbe alakjának meghatározására. A kizárólag
egészségügyben dolgozó önkéntesek részvételével végzett
tanulmányokban szerepelt ugyan utalás a mérsékelt alkoholfo-
gyasztás protektív hatására vonatkozóan, az eredmények azon-
ban nem voltak statisztikailag szignifikánsak.
Az alkoholtartalmú italok egyes fajtái és
az AMD közötti esetleges változó kapcso-
latot vizsgáló mindössze két tanulmány
érdemi következtetésre nem jutott.
Amellett, hogy a jelentôs mennyiségû
alkoholt fogyasztók étrendje feltehetôleg
szegényebb antioxidánsokban, egyéb, nem
tisztázott étkezési, illetve életmódbeli
különbségek is meghúzódhatnak a foko-
zott betegséghajlam hátterében. Ezért sem
hagyhatjuk figyelmen kívül a dohányzás-
ból adódó további lehetséges befolyásoló tényezôket annak
ellenére, hogy mindegyik vizsgált tanulmányban megtörtént
az ilyen irányú korrekció.
Összegzésként elmondható, hogy a hosszú távú jelentôs
mértékû alkoholfogyasztás – mely átlagosan napi legalább
30 gramm alkoholnak megfelelô, háromnál több ital elfo-
gyasztását jelenti – 47–67%-kal fokozza a korai AMD megje-
lenésének veszélyét. Jelenleg nem áll rendelkezésre megfele-
lô bizonyíték sem a mérsékelt alkoholfogyasztás, sem pedig
a különbözô alkoholos italok és az AMD kapcsolatára nézve.
A dohányzás kifejezetten hajlamosít a betegségre, továbbá
kiküszöbölhetô kockázati tényezô, így mindenképpen szük-
séges a betegek meggyôzése mind a dohányzás, mind a
jelentôs alkoholfogyasztás elhagyásának fontosságáról.
Írásunk az alábbi közlemény alapján készült:
Elaine WT. Chong, Andreas J. Kreis, Tien Y. Wong, Julie A.
Simpson, Robyn H. Guymer. Alcohol Consumption and the Risk
of Age-Related Macular Degeneration: A Systematic Review
and Meta-Analysis.
Am J Ophthal
(in press)
2
◊
Szemészeti
Mozaik
|
Alkoholfogyasztás és macula-degeneráció
|
A jelentôs mértékû
alkoholfogyasztás
hosszú távon
legalább 50%-kal
fokozza AMD
kockázatát.
American Journal of Ophthalmology