Basic HTML Version
|
Kortikális léziók SM-ben: MRI
Laboratóriumi adatok.
NMO-ellenanyagok jelenléte való
színûleg elôre jelzi a relapszust (egy class I tanulmány). Nincs
elegendô adat arra, hogy antinukleáris ellenanyagok jelenléte
relapszuskockázatot hordoz (egy class III tanulmány).
4-5. R
elapszust
javító
és
gátló
terápiák
Szteroid.
A szteroidok vonatkozásában csak class IV evi-
dencia létezik. Evidencia hiánya ellenére nagy dózisú
iv.
metilprednizolon (1 g naponta 3–7 napig) a tipikus terápia.
Plazmacsere.
Az AAN nemrégen közölt irányvonalakat
a plazmacsere vonatkozásában, TM esetén is. Egy class II
tanulmány alapján valószínûleg hatásosnak tartotta olyan
akut fulmináns TM esetében, ahol a nagy dózisú kortiko
szteroid elégtelen volt. Egyéb tanulmányok ezt a véleményt
nem kérdôjelezték meg.
Mitoxantrone.
Egy nyitott, prospektív tanulmány (class
III) vizsgálta az NMO-relapszusra gyakorolt hatást, mely
nem nyújtott egyértelmû adatokat.
Rituximab.
NMO-ban feltehetôen hatásos és gátolja
a relapszusok jelentkezését (két class III tanulmány).
Egyéb szerek (azathioprin, ciklofoszfamid, IVIG).
Nincs
meggyôzô evidencia (class IV tanulmányok).
Javaslatok
• TM gyanúja esetén az ACT és APTM elkülönítése hasz-
nos lehet az etiológia és a relapszuskockázat megállapításá-
ban (relapszus gyakoribb APTM esetén) (C evidencia).
• A kor és nem hasznos lehet az etiológia szempontjából,
mivel az infarktus idôsebbekben fordul elô, és az SM-mel
kapcsolatos TM nôkben gyakoribb (C evidencia).
• Az etnicitás és a szubakut myelopathia okának vonatko-
zásában nincs elegendô adat (U evidencia).
• A koponya-MRI hasznos lehet az SM-konverzió elôre
jelzésében TM esetén, amennyiben SM-re jellemzô (C evi-
dencia).
• Hosszabb kiterjedésû spinális léziók (>3 szegmentum)
hasznos az NMO és SM differenciálásában (C evidencia).
• NMO-IgG jelenléte hasznos a TM okának megállapítá-
sában, amennyiben a klinikai adatok ACTM-re utalnak (B
evidencia).
• A liquor vizsgálata OGP és pleiocitózis irányában hasz-
nos lehet a TM szindrómák okának megállapításában (C
evidencia).
• Az NMO-IgG jelenléte a TM relapszus fokozott kocká-
zatát jelentheti (B evidencia).
• Plazmacsere javasolt olyan betegek esetében, akik
kortikoszteroid-kezelésre nem javulnak (C evidencia).
• Rituximab megfontolható NMO kezelésére a relapszus
prevenció miatt (C evidencia).
• Egyéb terápiák vonatkozásában nincs sem támogató,
sem negatív adat (U evidencia).
Írásunk az alábbi közlemény alapján készült:
Scott TF, et al. Evidence-based guideline: Clinical evaluation
and treatment of transverse myelitis.
Neurology
2011;72:2128–2134.
Geurts JJG, Roosendaal SD, Calabrese M, Ciccarelli O,
Agosta F, Chard DT, Gass A, Huerga E, Moraal B, Pareto D,
Rocca MA, Wattjes MP, Yousry TA, Uitdehaag BMJ, Barkhof F,
on behalf of the MAGNIMS Study Group
Konszenzus javaslatok kortikális
léziók értékelésére double inversion
recovery MRI használatánál
sclerosis multiplexben
Mennyire megbízható a DIR szekvencia a kérgi
léziók kimutatására?
Hisztopatológiai vizsgálatok sclerosis multiplexben
(SM) a szürkeállomány kiterjedt demielinizációját mutat-
ták. A kortikális léziók kimutathatósága azonban SM-ben
a standard MRI technikákkal korlátozott. A fejlettebb MRI
technikák, mint a
double inversion recovery
(DIR) jelentôs
javulást eredményeztek a kortikális léziók detektálásában,
és összefüggést mutattak ki a kortikális léziók és a klinikai
kognitív hanyatlás között. A DIR úgy mutatja a szürkeál-
lományt, hogy elnyomja a fehérállomány és a liquor jelét.
Sajnos, ez a kettôs elnyomó séma alacsony jel-zaj arányú
képet eredményez, mely kombinálódva a kéreg területén
magas mágneses mezô inhomogenitással és az áramlási
mûtermékekkel jelentôsen vitatottá tette, hogy minden DIR
hiperintenzitást kortikális léziónak lehet-e tekinteni. Ennek
fényében szervezték meg azt a multinacionális találkozót,
mely konszenzus és javaslattervezet felállítását célozta az
SM-es kortikális léziók detektálására DIR képeken.
Módszerek
A találkozón 12 kutató vett részt 6 specializált euró-
pai SM-centrumból. A találkozón centrumonként 3 SM-es
betegrôl és 1 egészséges kontrollról megelôzôen készített
teljes agyi DIR felvételeket értékeltek (összesen 18 SM-es és
6 egészséges egyén képébôl álló adatbázis), melyek az egyes
centrumok helyi protokolljai szerint készültek el. Az adatbá-
zis heterogén volt, különbözô térerôsségen készült (1,5 T és 3
T), 3 vagy 2 dimenziós, különbözô szeletvastagságú, térbeli
felbontású és szeletszámú képeket tartalmazott. Elsôként
a résztvevôk felállították a kortikális léziók DIR-en alapuló
detektálásának hivatalos nemzetközi kritériumait. Kortikális
léziónak csak azokat a léziókat jelölték, melyek teljesen vagy
részlegesen a kortikális szürkeállományban voltak, azon-
ban nem számolták a szubpiális demielinizációt és azokat
a léziókat, melyek a fehérállományban, közvetlenül a kéreg
alatt helyezkednek el. A DIR képekbôl álló adatbázist 5,
egyenként 2 vagy 3 kutatóból álló munkacsoport értékelte.
Eredmények
Az SM-es kortikális léziók azonosítására a következô
javaslatokat dolgozták ki.
| 2012/2 |
május
◊
9
Neurology