Basic HTML Version
|
Új terápiás lehetôség SM-ben
kezelve, EAE ösztrogén béta liganddal kezelve) mindegyi-
kében 10 egeret alkalmaztak, és minden kísérletet három-
szor ismételtek. A mielinre és axonra gyakorolt hatást
immunhisztokémiai, elektronmikroszkópos és funkcionális
(agyszeleteken vizsgált kiváltott válasz, vezetési sebesség
mérés, és akciós potenciált követô axoningerlés) módsze-
rekkel tesztelték.
Eredmények
Az EAE klinikumára gyakorolt terápiás hatás.
A betegség
elsô 20 napjában a kezelés nem volt hatással a betegség
súlyosságára, azt követôen azonban szignifikánsan csökken-
tette.
Gyulladás és astrocytosis a corpus callosumban.
A fluo-
reszcens mielin DAPI magfestéssel kombinálva könnyen
vizsgálhatóvá tette a gyulladásos és demie-
linizációs gócokat. A placebóval kezelt
állatban a fluoreszcens oligodendrociták és
a mielin redukálódott, az ösztrogén ligand
terápia ezt normalizálta. A mikroglia-akti-
vációt, astrocytosist és a gyulladásos infilt-
rációt azonban a kezelés nem befolyásolta.
Az oligodendrocitákra gyakorolt hatás.
Immunhisztoké-
miai vizsgálatok alapján mielinre és oligodendrocitákra gya-
korolt pozitív hatást az érett oligodendrociták számának
növekedése kísérte, de a progenitor sejtek számában nem
történt változás.
Amielinvastagságra és az axonokra gyakorolt hatás.
Mie-
lin bázikus protein (MBP) immunhisztokémia a corpus callo-
sumban a mielinizáció normalizálódását jelezte a kezelt álla-
tokban az aktivált mikroglia, és az axonokban elektronmik-
roszkópiával észlelt vacuolák és megamitokondriumok mel-
lett. A legdrámaibb hatás a mielin vastagságában jelentke-
zett: esetenként ez meghaladta a normál kontrollcsoportét is.
Az axonkárosodást jellemzô
b
-amiloid prekurzor protein
immunreaktivitás csökkent a kezelés hatására, a káliumcsa-
torna protein Kv1.2 diffúz expressziója a kontrollhoz hason-
lóan a juxtaparanodalis régiókra redukálódott.
Funkcionális hatások.
Az EAE hatására az agyszeleteken
vizsgált akciós potenciálok amplitúdója 50%-kal redukáló-
dott, ezt a kezelés a késôi fázisban szintén normalizálta, mely
összefüggésben lehetett a javuló mielinizációval. Valóban, a
callosalis axonok vezetési sebessége bár enyhén, de szignifi-
kánsan javult. Ez elsôsorban a gyorsan vezetô, nagy, mielini-
zált axonok csökkent károsodásával függött össze.
A callosalis és corticospinalis pályák vizsgálata.
Mikro-
injektorral a primer motoros és szenzoros cortex II-V. rétegé-
be olyan festéket fecskendeztek altatásban, mely a pályákat
jelöli. EAE során a festék mennyisége csökkent, a pályák
folyamatossága megszakadt, a festék szakaszosan halmozó-
dott. Kezelés hatására a callosalis rostok közel 80%-a folya-
matosan jelölôdött.
Megbeszélés
SM és EAE plakkokban az oligodendrocita progenitorok
bár jelen vannak, a differenciálódásuk blokkolt, mely hozzá-
járul az elégtelen remielinizációhoz. Ez elvileg javítható sejt-
pótlással (transzplantáció) vagy a remielinizációs potenciál
fokozásával. A progenitorpusztulás gátlása és a proliferáció,
differenciálódás növelése potenciális terápiás lehetôség.
Aktív EAE kezelése során az ösztrogén
béta-receptor ligandja a perifériás immun-
sejtek citokinprofilját nem változtatja meg,
de neuroprotektív. Jelen tanulmány több
patológiai módszer és elektrofiziológiai
funkcionális vizsgálatok kombinációjával
vizsgálta e kezelés hatását. A terápia az érett,
mielinizáló oligodendrociták számának növekedését, és az
axonok mielinizációjának fokozódását eredményezte, mely
funkcionális hatással is járt: az axonok vezetése javult. A
hatás nem a gyulladás gátlásán, hanem valószínûleg az oli-
godendrocitákon expresszálódó ösztrogénreceptorokon
keresztül, direkt módon érvényesül:
in vitro
kultúrában a
mielinhüvely-képzôdés és az MBP szintézis fokozódik. A
hatásmechanizmusban egyéb növekedési faktorokkal, pél-
dául az inzulinszerû növekedési faktor-1-gyel (IGF-1) kap-
csolt hálózati útvonalak is szerepet játszhatnak, hiszen pl. az
ösztradiol az IGF-1 expresszióját is indukálja, mely a tartós
Akt foszforiláció révén az oligodendrocita-differenciálódás-
ban és a mielinizációban fontos rapamycin aktivációját ered-
ményezi. Akezelés kombinálható lenne az elsôsorban a gyul-
ladásra ható immunmoduláns terápiákkal. Az ösztrogén
béta-receptor ligand valószínûleg jól tolerálható, és kevéssé
jelent kockázatot emlô- és méhrákra, mert azok mechaniz-
musában nem a béta-, hanem az alfa-receptor alapvetô.
Írásunk az alábbi közlemény alapján készült:
Crawford DK, et al. Oestrogen receptor
b
ligand: a novel treat-
ment to enhance endogeneous functional remyelination.
Brain
2010;133:2999–3016.
| 2011/1 |
január
◊
15
Az összefoglalókban szereplô információ a szerzô(k) né-
zeteit tükrözi, amelyek eltérhetnek a Professional Publis-
hing Hungary Kft. szerkesztôsége álláspontjától és ajánlá-
saitól. Bármely említett termék alkalmazásakor az érvényes
alkalmazási elôírás az irányadó. Kérjük, hogy a termékek
felírása elôtt tanulmányozzák az alkalmazási elôiratot. A
referátumok elkészítésében részt vett Dr. Tauninger Anita
(Pécs), Dr. Eizler Kornélia (Székesfehérvár), Dr. Sebôk
Ágnes (Pécs), Dr. Tasnádi Emese (Pécs), Dr. Mike Andrea
(Pécs), Dr. Mezei Zsolt (Debrecen), Prof. Dr. Illés Zsolt (Pécs)
Szakmai tanácsadó: Prof. Dr. Illés Zsolt.
Felelôs szerkesztô: Dr. Nagy Judit.
Kiadta: Professional Publishing Hungary Kft. 1037 Buda-
pest, Montevideo u. 3/b. • Levélcím: 1300 Budapest, Pf. 157
• Telefon: 430-4500, fax: 430-4519. © Professional Publis-
hing Hungary Kft. Budapest, 2011. ISSN 2061-6341.
Reprodukálása bármely módon és bármely nyelven egész-
ben vagy részben a Professional Publishing Hungary Kft.
elôzetes írásos engedélye nélkül szigorúan tilos. A közölt
cikkekben olvasható vélemény a szerzô álláspontját tükrö-
zi, és nem tekinthetô a kiadó véleményének. Minden
orvosnak saját klinikai tapasztalatára kell támaszkodnia
valamennyi döntésének meghozatalakor, figyelembe véve
a kezelés elônyeit a mellékhatásokkal szemben. Döntése
elôtt ismerkedjen meg a cikkben említett termékek alkal-
mazási elôirataival.
Sclerosis multiplex
Mozaik◊
Ösztrogénreceptor
és remielinizáció.