Page 7 - Gyermekgyógyászati Továbbképző Szemle 2013/2. válogatás

g y e r m e k g y ó g y á s z a t i T o v á b b k é p z ő S z e m l e
7 4
gyakorlati útmutató háziorvosoknak
Árki Ildikó
Ennek megfelelően az ellátás, illetve
a vizsgálatok során lágyrészsérüléseket,
haematomákat, csonttöréseket (sokszor
különböző stádiumban lévő vérömlenye­
ket és csonttöréseket), égési sérüléseket
találunk. A sérülések nem azokon a test­
részeken és helyeken láthatók, amelyeken
a szokásos, például elesés során létrejövő
sérülések keletkeznek. Bántalmazás során
a legtöbbször egyidejűleg több csont törése
van jelen, és ezek nemmagyarázhatók bal­
eseti mechanizmussal. A leggyakoribb
csontsérülések a humerust, femurt, tibiát
és a koponyát érintik, ezek egyéves kor
alatti előfordulása szinte mindig bántalma­
zás eredményei. A bordatörés, sorozat-bor­
datörés a csecsemő erős megragadásából
származik.
A bántalmazás speciális formája a Mün­
cha­u­sen by proxy szindróma és a meg­rá­zott
gyermek szindróma.
A Münchausen by proxy, egy ritkán
elő­for­duló tünetegyüttes esetében az anya
szándé­kosan betegíti meg a gyermekét,
különböző módokon, például helytelen
gyógy­szer­adagolással, majd mindent
megtesz gyógyulása érdekében, kórház­
ról kórházra, orvostól orvosig viszi gyer­
mekét. Ilyenkor egy idő után feltűnővé
válik a szakmailag megmagyarázhatatlan
rosszullétek, állapotok gyakorisága. A hát­
térben az anya pszichés zavara áll.
Megrázott gyermek szindróma
(
shaken baby syndrome)
E sérülési forma jellegzetessége − és egyben
ez adja a felismerés nehézségét is −, hogy
külsérelmi nyom nem látható, hanem
súlyos központi idegrendszeri sérülések
alakulhatnak ki. Az erős rázás következ­
tében a csecsemő feje, amelyet a gyenge
nyakizmok nem tudnak tartani, tehetetle­
nül csapódik előre, hátra, eközben alakul­
hatnak ki a sérülések: a hídvénák szakadása,
subduralis haematoma, contusio cerebri,
retinabevérzések, nyaki gerinc- és gerinc­
velő-sérülések.
A megrázás közben a csecsemő erő­
teljes megragadása sorozat-bordatörést
okozhat.
Többnyire az ártani nem akaró, de a síró
csecsemőt megfelelő módszerrel lecsillapí­
tani képtelen, indulatos szülő megoldása
a csecsemő erőteljes megrázása.
Hasonló mechanizmussal sérülhet
a játékból feldobott csecsemő is.
Szexuális bántalmazás
E körbe tartozik szexuális aktus elkövetése
gyermeken, illetve aktusra kényszerítése;
a szexuális aktuson kívül az erre irányuló
csábító tevékenység, magamutogatás, sze­
xuális tevékenység a gyermek előtt, pornó­
film­nézés, illetve ilyen tartalmú újságok
nézegetése a gyermekkel.
A gyermeknél erre utaló tünet lehet
a kislányok hüvelyi folyása, vérzés, genitális
viszketés, visszatérő húgyúti infekció,
enuresis nocturna, szájüregi sérülések.
A gyermek magatartásában észlelhetők
eltérések, szexuális tartalmú játékokat
játszik, szexualitással kapcsolatos kifeje­
zéseket használ. Serdülőknél viselkedésbeli
eltérések vethetik fel a gyanút a szexuális
abúzusra, mint például iskolakerülés, drog­
használat, prostitúció.
Kiskorú terhessége, nemi betegsége is
bántalmazási gyanújel.
Érzelmi bántalmazás
Nehezen utolérhető bántalmazási formá­
nak számító érzelmi bántalmazás súlyos
károkat okozhat a gyermek személyiség­
fejlődésében.
Az érzelmi bántalmazás tárgykörébe tar­
tozik a megszégyenítés, állandó kritizálás,
a gyermek semmibevétele, az értéktelenség
sugalmazása vagy büntetéssel való fenye­
getés, félelemben tartás. Ezekre sokszor
nem derül fény, mivel a családban a nevelés
eszközeként szerepel, a gyermek, miután
ebben a légkörben nő fel, sokáig nincs
tisztában azzal, hogy ez másképp is lehetne.
Ide tartozik még a kapcsolatoktól való
megfosztás vagy bezárás mint büntetés,
illetve az is, ha más személynek (többnyire
az édesanyának) a gyermek jelenlétében
történik a bántalmazása. Külön élő szülők
esetén a kapcsolattartás megakadályozása
is érzelmi bántalmazás, hiszen a gyermek
érzelmi szükséglete a mindkét szülőhöz
való kötődés.
Elhanyagolás
Az elhanyagoláson belül találkozhatunk
fizikai, érzelmi és oktatás-nevelésbeli elha­
nyagolással. E szükségletek kielégítésének
mellőzése vagy súlyos hiányosságai esetén
beszélünk elhanyagolásról.
Az érzelmi elhanyagolás során a gyer­
mek érzelmi kötődése, biztonsága nem
valósul meg, a szükségesnél kevesebb
figyelmet kap a gyermek. Ez sokszor
magasabb társadalmi helyzetben levő csa­
ládoknál is előfordul, időhiányból, a szülők
túlterheltségéből ered.