96
Állandó rovat
Betegtájékoztató
Ez a tájékoztató nem helyettesíti az orvosi
kezelést. A betegek számára készített máso-
latoktól eltekintve felhasználása csak a kiadó
írásos hozzájárulása nyomán engedélyezett.
A mellkasi röntgennel vagy mellka-
si számítógépes rétegvizsgálattal (CT)
a tüdőben kimutatott folt vagy kerek-
árnyék („szoliter”, azaz magában álló
csomó) néhány milliméter vagy néhány
centiméter átmérőjű elváltozás, amelyet
tüdőállomány vesz körül. A CT tech-
nika elterjedése óta a módszer nagyobb
felbontóképessége miatt gyakrabban
derül fény ilyen csomókra, és aránylag
több kisméretű elváltozás van közöttük.
Jóindulatú vagy rosszindulatú?
A tüdőben talált csomó lehet jóindu-
latú, azaz benignus – pl. idült gyulla-
dásos góc (granulóma), fejlődési zavar
okozta sejtszaporulat (hamartóma)
vagy jóindulatú daganat (adenóma) –,
de lehet rosszindulatú is, más szóval
malignus (elsődleges tüdőrák, tüdőát-
tét vagy karcinoid tumor). A rizsszem-
nyi (8 mm-nél kisebb) elváltozások
zöme jóindulatú, a diónyiak (2 cm-nél
nagyobb átmérőjűek) sokszor rosszin-
dulatúak. Az elváltozás szabálytalan
vagy nyúlványos széle, tejüvegszerű
fedettsége, a meszesedés hiánya erősíti
a rosszindulatú daganat gyanúját.
A korábbi vagy a követés során ké-
szült későbbi röntgenfelvételek segítsé-
gével megítélhető, hogy milyen gyorsan
növekszik az elváltozás, ha növekszik
egyáltalán. Ha 1 hónapnál rövidebb
vagy 1 évnél hosszabb idő alatt kétsze-
reződik meg a csomó átmérője, az jóin-
dulatú folyamat mellett szól. Ha 2 éven
át nem növekedett a csomó, és foko-
zott rákkockázatra sem utal semmi, ak-
kor szinte biztosan nem áll a háttérben
malignus elváltozás.
Nagyobb a rosszindulatú folyamat
valószínűsége dohányzó és korábban
daganatos betegséget átvészelt betegek
esetében: az ő kivizsgálásuknak külö-
nösen alaposnak kell lennie.
Mibôl áll a további kivizsgálás?
Az orvos először összehasonlítja
a röntgen- vagy CT-leletet korábbi fel-
vételekkel, ha vannak ilyenek: arra
kíváncsi, hogy megvolt-e korábban is
a csomó, és hogy változott-e, növe-
kedett-e azóta. Amennyiben a kerek-
árnyék mérete, kinézete, növekedése
alapján jóindulatúnak látszik, elegen-
dő lehet időnként újabb felvétel ké-
szítésével ellenőrizni, van-e változás.
Ellenkező (vagy nehezen megítélhe-
tő) esetben mielőbbi célzott tüdőgyó
gyászati kivizsgálásra van szükség.
A CT után esetenként érdemes elvé-
gezni egy másik képalkotó vizsgálatot,
az ún. PET/CT-t (pozitronemissziós
tomográfiát), amely nemcsak magá-
ról a csomóról, hanem az esetleges (pl.
nyirokcsomókban megjelenő) áttétek-
ről is információt nyújt. Biztos kóris-
mét a biopszia tesz lehetővé: a mell-
kasfalat átszúrva vagy a légcsövön át
szövetmintát vesznek az elváltozás
helyéről, és mikroszkópos szövetta-
ni vizsgálatot végeznek: így a burján-
zó daganatsejtek jelenléte vagy hiánya
nagy biztonsággal megállapítható.
Mi lesz akkor, ha…?
Ha a további vizsgálatok rosszindula-
tú tüdődaganatot igazolnak, akkor az
érintett tüdőlebeny műtéti eltávolítása
adhat jó esélyt a teljes gyógyulásra. Az
előrehaladottabb daganatok kezelése
során a műtétet gyógyszeres kezeléssel
is kiegészítik. A még előrehaladottabb,
műtéttel el nem távolítható tüdődaga-
natokat szintén gyógyszerekkel keze-
lik, de ilyenkor a végleges gyógyulásra
kisebb az esély. Napjainkban is sok új
daganatellenes gyógyszer kipróbálása
van folyamatban, így ezek a betegek tü-
dőgyógyászuk révén megpróbálhatnak
bekapcsolódni valamelyik ígéretes kí-
sérleti gyógyszer klinikai vizsgálatába.
A hosszú időn át nem növekvő cso-
mók általában nem okoznak tüneteket
és panaszokat. Tünetek hiányában ke-
zelésre sincs szükség, de az elváltozást
időnként ellenőrizni kell.
Csomó, kerekárnyék a tüdôben
Ha mellkasi röntgenvizsgálat vagy számítógépes tomográfiás (CT) vizsgálat
„
kerekárnyékot”, „szoliter csomót” talál a tüdôben, egy-két rettegett diag-
nózis mellett több más lehetôség is felmerül. Legjobb, ha a beteg részletesen
megbeszéli a teendôket kezelôorvosával – a beszélgetésre való felkészülésben
segít ez a tájékoztató.
A tüdôröntgenen talált kerekárnyék miatt nem
feltétlenül küldik sebészhez a beteget, de az el-
változás rendszeres ellenôrzése kötelezô
