Állandó rovat
96
megtalálható. Kimutatása veszélytelen,
a beteget nem megterhelő laborató
riumi vizsgálattal a vérből, a székletből
vagy (szénizotópot tartalmazó folya-
dék itatása után) a kilégzett levegő-
ből történhet. Az igazoltan jelen lévő
baktériumtól hetekig tartó kombinált
antibiotikumkezeléssel lehet megsza-
badulni, s ha a fertőzés panaszt okoz,
akkor nagyon tanácsos elvégezni ezt
a kúrát – utána savcsökkentő gyógy-
szeres kezeléssel végleg meggyógyítha-
tó a fekély.
Barrett-nyelőcső
Ez a kórállapot az első lépés a nyelő-
csőrák egyik típusának kialakulása
felé: a nyelőcső alsó szakaszát béle-
lő nyálkahártyasejtek külső megjele-
nésének, biológiai tulajdonságainak
megváltozása a gyomorból a nyelő-
csőbe visszaáramló gyomorsav ha-
tására. A nyálkahártyasejtek ezzel
a szövettani elváltozással védekeznek
a gyomorsav károsító hatásával szem-
ben. Akkor kell gondolni rá, ha valaki
hosszabb ideje gyomorégéssel küsz-
ködik. A kórisme felállításához tük-
rözéses vizsgálatra és szövetmintavé-
telre van szükség.
A „barrettes” betegeket nyelőcső-
tükrözéssel rendszeresen ellenőriz-
ni kell, hogy az elrákosodás jeleit
mutató sejtek időben fölismerhetők
legyenek. Ha nincsenek daganatos
átalakulásra utaló jelek, akkor általá-
ban egy év múlva, majd hároméven-
ként ismétlik a tükrözést. Ellenkező
esetben az orvos vagy a nyelőcső alsó
szakaszának műtéti eltávolítását ja-
vasolja, vagy megelégszik a közvetlen
veszélyt jelentő sejtcsoportok eltávo-
lításával – erre többféle lehetőség is
van: tükrözéses kimetszés, roncsolás
hővel (rádióhullámokkal), fagyasz-
tással vagy fénnyel a sejtek fényérzé-
kennyé tétele után.
A Barrett-nyelőcső kialakulásának
vagy súlyosbodásának megelőzésében
jó szolgálatot tesznek a gyomorsav-
termelést csökkentő gyógyszerek, de
fontos a refluxot elősegítő táplálkozási,
életmódbeli szokások megváltoztatása
is: a túlsúly csökkentése, kisebb étel-
adagok gyakoribb fogyasztása, a gyo-
morégést okozó ételek kerülése, leszo-
kás a dohányzásról, a szoros ruházat
meglazítása, étkezések után a vízszin-
tes testhelyzet kerülése.
Nyelőcsőrák
A nyelőcsőrákok is a nyelőcső bel-
sejét bélelő nyálkahártyából in-
dulnak ki. Két szövettani típusuk
a laphámrák és a mirigysejtes rák.
A laphámrákok rendszerint a nye-
lőcső felső vagy középső szaka-
szán alakulnak ki, hajlamosít rájuk
a dohányzás, az alkoholfogyasztás,
a forró ételek-italok és a füstölt éte-
lek fogyasztása, a vitaminokban,
nyomelemekben szegény táplálko-
zás. A mirigysejtes rák leggyakrab-
ban a nyelőcső alsó szakaszán jelenik
meg, leginkább az elhízottak, a zsíros
és rostszegény étrenden élők, a ref-
luxtól szenvedők között. A nyelőcső
laphámrákja sok ázsiai és afrikai or-
szágban ma is gyakori, de Európá-
ban egyre ritkább; a mirigysejtes rák
esetszáma azonban az utóbbi időben
Európa-szerte nőtt.
A nyelőcsőrákra a nyelési panaszo-
kon kívül olyan tünetek hívhatják fel
a figyelmet, mint a fogyás, a vérhá-
nyás/vérköpés vagy a vértől szurok-
fekete széklet. Ezek haladéktalan ki-
vizsgálást indokolnak, bár kevésbé
súlyos betegségek is állhatnak mögöt-
tük. A daganatos elváltozás felderítése
báriumnyeletéses röntgenvizsgálattal
és szövetmintavétellel kiegészített nye-
lőcsőtükrözéssel történhet. A pontos
kórisme a szövetminta szövettani vizs-
gálatával állítható fel. A daganatot, ha
csak lehet, műtétileg el kell távolítani.
Nagyon kis méretű, a legfelső nyálka-
hártyarétegekre korlátozódó daganat
esetén elegendő „ép széllel” kimetsze-
ni magát az elváltozást. Az előreha-
ladottabb esetekben a sebész kiveszi
a nyelőcsőnek azt a részét, ahol a da-
ganat található, majd a megmaradt
nyelőcsőszakaszt egyesíti a gyomorral.
A gyomor melletti nyelőcsőrákokat
sokszor a gyomor egy részével együtt
távolítják el.
A nyelés biztosítása érdekében mű-
tétre akkor is szükség lehet, ha a tel-
jes daganatot nem lehet kimetszeni.
A kiújulás megakadályozására vagy
késleltetésére gyógyszeres kezelést (ke-
moterápiát) és/vagy sugárkezelést is
alkalmaznak a műtét előtt vagy után,
többnyire akkor is, ha a műtétet a tel-
jes daganat eltávolításának reményé-
ben végzik. Sok egyéb egészségügyi
haszna mellett a nyelőcsőrák meg-
előzését is jól szolgálja a dohányzás-
ról való leszokás, az alkoholfogyasztás
csökkentése, a zöldségfélékben és gyü-
mölcsökben gazdag táplálkozás, a túl-
súly csökkentése, a gyomorégéssel járó
állapotok gondos kezelése.
Ez a tájékoztató nem helyettesíti az orvosi kezelést.
A betegek számára készített másolatoktól eltekintve
felhasználása csak a kiadó írásos hozzájárulása nyomán
engedélyezett.
A nyelőcső gyulladásainak
fő tünetei
Nehezített nyelés
Fájdalmas nyelés
Szegycsont mögötti fájdalom étkezéskor
Felső hasi fájdalom
Falatelakadás
Hányinger, hányás
Száraz köhögés
Étvágycsökkenés
