95
Állandó rovat
Betegtájékoztató
A nyelőcső (latinul: oesophagus,
ejtsd: özofágusz) izmos falú cső, a fel-
ső tápcsatorna része, a szájüreget
a gyomorral köti össze. A szájüregtől
és a gyomortól a felső, illetve az alsó
záróizom választja el. A felső záró-
izom feladata, hogy nyeléskor lehető-
vé tegye a falat bejutását a nyelőcsőbe,
de belégzéskor elzárja a nyelőcsö-
vet a levegő elől. A nyelőcső hosszú,
csőszerű szakasza a lenyelt falat vagy
korty továbbítására szolgál, az emész-
tésben nem vesz részt. Az alsó záró-
izomnak meg kell nyílnia a gyomor
felé haladó falat (korty) előtt, de meg
kell akadályoznia a gyomorsavval,
emésztőnedvekkel kevert gyomortar-
talom visszaáramlását a nyelőcsőbe.
Ebben a tájékoztatóban nem foglal-
kozunk a nyelőcső fejlődési rendel-
lenességeivel, sérüléseivel és szervi
elváltozásokkal nem magyarázható
működési, beidegzési zavaraival.
Nyelőcsőgyulladás
A nyelőcső gyulladásainak fő tünetei
a keretes felsorolásban olvashatók. Or-
voshoz kell fordulni, ha ezek a tünetek
súlyosak vagy pár napnál tovább tar-
tanak; ha megnehezítik a táplálkozást;
ha influenzaszerű tünetekkel járnak
együtt. Figyelem: az étkezéssel időbeli
kapcsolatot nem mutató mellkasi fáj-
dalom sürgős kezelést igénylő szívbe-
tegséget jelezhet!
A nyelőcsőgyulladás kivizsgálása
báriumnyeletéses röntgenvizsgálatból
és/vagy nyelőcsőtükrözésből, labora-
tóriumi kémiai és allergiatesztekből
állhat. A kezelés a kiváltó októl függ.
A savas gyomortartalom rendszeres
visszaáramlása (szaknyelven: reflux,
a köznyelvben: gyomorégés) okoz-
ta nyelőcsőgyulladás savcsökkentő
gyógyszerekkel vagy a nyelőcső alsó
záróizmának műtéti megerősítésével
gyógyítható. Több olyan gyógyszer is
okozhat nyelőcsőgyulladást, amelyet
idült betegségek ellen szednek sokan,
sok éven át. Ilyenek a reumatikus be-
tegségekben nélkülözhetetlen nem
szteroid típusú gyulladáscsökken-
tők („pirinek”, ibuprofen, naproxen
stb.), a csontritkulás szájon át szedhető
gyógyszerei (biszfoszfonátok) és a szív-
ér rendszeri betegségek miatt szedett
vízhajtók mellé kiegészítésül előírt, ká-
liumsót tartalmazó szerek. A nyelőcső
megbetegedéséért felelős gyógyszert
a tápcsatorna nyálkahártyáját kímélő
készítménnyel kell helyettesíteni.
Allergia is állhat a háttérben, ilyen-
kor „eozinofil nyelőcsőgyulladásról”
beszélünk, az elnevezés a gyulladás
helyén felszaporodó fehérvérsejtek fes-
tődésére utal. Leggyakrabban a tej,
a tojás, a búza, a szója és az amerikai-
mogyoró a kiváltó allergén. A gyó
gyulás előfeltétele az allergén azo-
nosítása és kizárása az étrendből, de
emellett sokszor szteroiddal kell csil-
lapítani a gyulladást – megfelelhetnek
a célnak a súlyosabb mellékhatások
veszélye nélkül adható belélegezhe-
tő szteroidok is. A nyelőcső fertőzé-
ses (bakteriális, vírusos vagy gombás)
eredetű gyulladásai ritkák, immunhi-
ányos betegségek kísérői lehetnek vagy
az immunrendszer működési zavarára
hívhatják fel a figyelmet (kivétel ez alól
a fekélybetegségre hajlamosító bakté
riumfertőzés, lásd alább).
Nyelőcsőfekély
A tápcsatorna nyálkahártyájában tar-
tósan fennálló helyi gyulladás fel-
maródások (eróziók) vagy nagyobb
hámhiányok: fájdalmas és olykor vér-
ző fekélyek kialakulásához vezethet.
A fekélybetegség legtöbbször a gyom-
rot vagy a nyombelet betegíti meg,
de a nyelőcsövet is érintheti. A hám
hiányt végső soron a gyomorsav okoz-
za, de csak akkor, ha a nyálkahártyát
védő nyálkabevonat mennyisége csök-
ken. Ezért legtöbbször egy baktérium
(
a
Helicobacter pylori
)
jelenléte vagy
a nyelőcsőgyulladás lehetséges okai-
ként már említett gyógyszerek szedése
a felelős. A közhiedelemmel ellenétben
a pszichés stressz vagy a fűszeres éte-
lek önmagukban nem okoznak fekély-
betegségeket.
A
H. pylori
baktérium a felnőttek
közel felének emésztőrendszerében
A nyelőcső szervi betegségei
A nyelőcső nem igazi emésztőszerv, de az emésztőrendszer része, „beszállítója”.
Nyálkahártyájának gyulladásai, fekélyei, rákelőző állapotai és daganatos elváltozásai
kellemetlen tünetekkel és súlyos következményekkel járhatnak.
A gyomorégést angolul „szívégésnek” nevezik,
valójában a nyelőcsőre jelent veszélyt
