Basic HTML Version
igazolódott post-stroke dementia. A – fôként elhalálozás
miatt – nem vizsgálható betegek aránya 28,0%-ról 10,2%-ra
csökkent (
p
<0,0001). A többváltozós elemzés során szignifi-
káns idôbeli változások igazolódtak a post-stroke dementia
prevalenciájában; a második periódusban a prevalencia
csaknem felére csökken, a negyedik periódusban pedig
megkétszerezôdött az elsô periódushoz képest. Lacunaris
stroke kapcsán hétszer olyan gyakorisággal jelentkezik post-
stroke dementia, mint intracerebralis vérzést követôen, az idô
elôrehaladtával azonban ez csökken. A post-stroke dementia
kockázati tényezôjének számít az életkor, a többszörös
vaszkuláris kockázati tényezôk jelenléte, a hemiplegia, vala-
mint a stroke elôtt alkalmazott trombocitagátló kezelés.
Következtetések
Atanulmányazelsôstrokeutánidementiaprevalenciájában
az utóbbi 24 évben bekövetkezett változásokra világít rá. Ezek
a változások a túlélés és az incidencia egyidejû meghatáro
zóival magyarázhatók, mint amilyen például a stroke ellátá-
sa vagy a stroke elôtt alkalmazott gyógyszeres kezelés.
Hivatkozás:
1.
Pendlebury ST, Rothwell PM. Prevalence, incidence, and factors asso
ciated with pre-stroke and post-stroke dementia: a systematic review and
meta-analysis. Lancet Neurol. 2009;8:1006–1018.
Írásunk az alábbi közlemény alapján készült:
Béjot Y, et al. Prevalence of early dementia after first-ever
stroke: a 24-year population-pased study.
Stroke
2011;42;607–
612. DOI: 10.1161/STROKEAHA.110.595553.
Antonio Ivan Lazzarino, William Palmer, Alex Bottle,
Paul Aylin
A stroke-betegek ellátásában
mutatkozó egyenlôtlenségek
az angol kórházi rendszerben
Egy 200 ezer fôs betegcsoport adatainak elemzése
A stroke a rokkantság és a halálozás
egyik vezetô okának számít világszerte.
Az angliai statisztikák szerint évente közel
700 ezer sürgôs kórházi felvételre kerül
sor stroke miatt. A stroke ellátása évente
8 milliárd fontot emészt fel, melybôl 3
milliárd font az állami egészségügyi ellátó
rendszerben (NHS) felhasznált közvetlen
költség.
A stroke két fô típusának számító
ischaemiás és haemorrhagiás stroke közül
az elôbbi teszi ki az összes eset körülbelül
80%-át. A felosztásnak alapvetô jelentôsége
van a terápiás terv felállításában: míg az ischaemiás stroke
kezelésének célja a keringés helyreállítása a trombus oldá-
sával (trombolízis) vagy mechanikus eltávolításával (throm
bectomia), addig haemorrhagiás stroke-ban lehetôség sze-
rint a vérzés okát kell megszüntetni idegsebészeti úton, bár
erre sok esetben nincs lehetôség. A trombolízisrôl hozott
döntéshez mindenképpen szükséges a két típus elkülöní-
tése, mivel haemorrhagiás stroke-ban nem alkalmazható
trombolitikus kezelés.
Mindezek alapján az angol irányelvek (National Stroke
Strategy) kimondják, hogy a felvételt követôen 60 percen
belül meg kell történnie a képalkotó (CT- vagy MR-) vizs-
gálatnak. Az összefoglalt vizsgálatban azt elemezték, hogy
ez a kívánalom milyen arányban valósul meg az NHS kór-
házaiban.
Betegek és módszerek
A Hospital Episode Statistics (HES) adatbázisa 1986 óta
gyûjti az ellátással összefüggô összes adatot az NHS kór-
házaiban. A mostani vizsgálatban a 2006. április 1. és 2009.
március 31. közötti adatokat dolgozták fel azokra a betegek-
re vonatkozóan, akik stroke primer diagnózisával (ICD-10
szerint I61, I63 vagy I64 kóddal) kerültek sürgôs felvételre
közkórházba. Elôbb a teljes mintában, majd az egyes kórhá-
zakra lebontva meghatározták azoknak a betegeknek az ará-
nyát, akiknél a kórházi kezelés ideje alatt megtörtént az agyi
képalkotó vizsgálat. Ezt követôen logisztikus regressziót
végeztek, melyben az agyi képalkotó vizsgálat megtörténtét
tekintették kimeneteli paraméternek, az életkort, a nemet,
a szocio-ökonómiai deprivációt és a komorbiditást pedig
kovariánsnak.
Eredmények
Az angol közkórházakban stroke miatt történô évi 70 ezer
kórházi felvétel mindössze 35%-ában történik agyi képalko-
tó vizsgálat azonnal, a kórházi kezelés alatt valamikor pedig
84%-ban. Ezen belül igen nagy különbségek mutatkoznak
az egyes kórházak között: vannak intézmények, ahol 100%-
ban sikerül eleget tenni az irányelveknek, míg máshol igen
kicsi az agyi képalkotó vizsgálatra kerülô stroke-betegek
aránya. A fiataloknak (
p
<0,001), a férfiak-
nak (
p
=0,012) és a jó anyagi-társadalmi
helyzetben lévô betegeknek (
p
=0,001) van
nagyobb esélyük arra, hogy agyi képal-
kotó vizsgálaton essenek át. Ugyancsak
nagyobb arányban történik agyi képal-
kotó vizsgálat azoknál a betegeknél is,
akiknél kevesebb más betegség áll fenn
egyidejûleg (
p
<0,001).
Következtetések
Bár a klinikai irányelvek szerint min-
den stroke-betegnél meg kellene történ-
nie az agyi képalkotó vizsgálatnak, sok
12
◊
Stroke
Mozaik
|
A stroke-ellátás egyenlôtlenségei
|
Különösen az
idôskorúak, vala
mint az egyidejûleg
több más betegségben
szenvedôk eseté
ben áll fenn annak
a veszélye, hogy
elmarad az agyi kép
alkotó vizsgálat.
PLoS ONE