Basic HTML Version
| 2011/1 |
május
◊
9
|
Sztatinok a primer prevencióban
legalább 80%-os szûkület igazolódik, illetve már 70%-os
stenosistól kezdve akkor, ha egyidejûleg tünetek is fenn-
állnak. Ez utóbbi alcsoportban a beteg választására bízták
a döntést, ha a beteg 80 évesnél idôsebb volt. Súlyos szív-
és érrendszeri betegség mellett igazolt, tünetekkel kísért
50–69%-os szûkület esetén inkább a belgyógyászati keze-
lést részesítették elônyben a szerzôk, és ugyanígy jártak
el a 60–79%-os tünetmentes szûkületek esetében akkor, ha
a beteg várható életkilátásai nem haladták meg az öt évet.
Progresszív stenosis esetén azonban CEA-t javasoltak. Az
összes többi esetben nem volt határozott állásfoglalás a
mûtét vagy a belgyógyászati kezelés mellett, és a terápiás
döntés meghozatala során a beteg életkorát, az egyidejûleg
fennálló egyéb betegségeket és a beteg
preferenciáit is figyelembe vették.
A késôbbi stroke kivédésére alapvetôen
antitrombotikus szereket adtak, ennek
típusa és mennyisége azonban a carotis
stenosis súlyosságától, az atherosclero
sisra hajlamosító tényezôktôl és az alap
betegségtôl függôen változó volt, és befo-
lyásolta az is, hogy a szûkület okozott-e
tüneteket vagy sem.
Eredmények
A legalább 50%-os szûkület miatt bel-
gyógyászati kezelésre került betegek cso-
portjából (n=67) 62 beteg utánkövetése volt
teljes körû (56 férfi, 6 nô; medián életkor
72 év; medián követési idô 37,3 hónap).
Tünetekkel kísért carotis stenosis esetén 5 betegnél jelentke-
zett újabb stroke, míg a tünetmentes betegek közül négynél.
Tüneteket okozó szûkület esetén szignifikánsan nagyobb
volt a késôbbi stroke aránya, mint tünetmentes esetekben
(
p
=0,012). A Cox-féle arányos kockázati modell szerint a
tüneteket okozó carotis stenosis szignifikáns kapcsolat-
ban áll a jövôbeni neurológiai események elôfordulásával
(
p
=0,019).
Következtetések
A nyaki verôér szûkülete miatt belgyógyászati kezelésben
részesülô japán betegek körében szignifikáns összefüggés
mutatkozott a tüneteket okozó carotis stenosis és a késôbbi
stroke-események szignifikáns kockázatnövekedése között,
szemben a tünetmentes carotis stenosissal. Amennyiben a
szûkület tüneteket okoz, úgy mérlegelendô CEA végzése,
míg tünetmentes esetekben a kezelésnek az atherosclerosis
kockázati tényezôire, valamint az egyéb kardiovaszkuláris
események elôfordulására kell összpontosítania.
Írásunk az alábbi közlemény alapján készült:
Ogata T, et al. Prognosis of medical treatment for Japanese
patients with carotid stenosis.
Intern Med.
2011;50: 291–296.
DOI: 10.2169/internalmedicine.50.4161
J. Greving, F. Visseren, G. de Wit, A. Algra
A sztatinkezelés szerepe az
érbetegségek primer prevenciójában:
kit kell kezelni?
Költséghatékonysági elemzés
Több klinikai vizsgálat és metaanalízis is igazolta a sztatinok
kedvezô hatását a fejlett országokban vezetô haláloknak számí-
tó szív- és érrendszeri morbiditásra és mortalitásra. Négy nem-
régiben lefolytatott szisztematikus áttekin-
tés a nagy kockázatú populációban primer
prevenció céljából adott sztatinkezeléssel
foglalkozott, és arra a következtetésre jutott,
hogy sztatinprofilaxissal szignifikánsan
csökkenthetô a nagy kardiovaszkuláris
események elôfordulása, az összegzett
mortalitást ugyanakkor nem befolyásolja
számottevôen.
A nagy vaszkuláris eseményekre gya-
korolt jelentôs terápiás hatás fényében
feltételezhetô, hogy a veszélyeztetett bete-
geknek primer prevenciós hasznuk szár-
mazhat a hosszú távú sztatinszedésbôl.
A közelmúltban piacra kerültek a generi-
kus sztatinkészítmények, melynek nyomán
meredeken csökkentek a kezelés költségei.
Ennek nyomán a sztatinok megfizethetô áron alkalmazhatók a
kisebb kockázatú populációkban is. Meg kell azonban jegyezni,
hogy nagy különbségek lehetnek a számított és tényleges terá-
piás költségek között, melynek hátterében a sztatinkezeléssel
kapcsolatos gyenge adherencia húzódik meg. A nagy, kis és
nagyon kis kockázatú személyek válogatás nélküli primer
prevenciója azt jelentené, hogy nagyon nagy számú beteget
kellene kezelni, ami jelentôs áldozatokat kívánna az egész-
ségügyi ellátó rendszer részérôl. A sztatinok adásáról hozott
döntés meghozatala során figyelembe kell venni továbbá azt
is, hogy az egészséges személyek nem feltétlenül kívánnak
gyógyszereket szedni. Az elônyök, kockázatok és költségek
közötti összefüggések döntési analízis segítségével mérhetôk
fel a legpontosabban az egyes alcsoportokon belül.
Az érrendszeri betegségek primer prevenciójával kap-
csolatos klinikai és egészségpolitikai döntéshozatal elô
segítésére a szerzôk különbözô korú és nemû, más-más
alapbetegségben szenvedô személyek körében elemezték a
sztatinkezelés költséghatékonyságát. Az analízis felölelte
a nemrégiben közzétett JUPITER (Justification for the Use
of Statins in Prevention: an Intervention Trial Evaluating
Rosuvastatin) vizsgálat tapasztalatait is, mely valószínûleg
az utolsó placebokontrollos primer prevenciós kutatás volt a
sztatinokra vonatkozóan.
Szignifikáns össze
függés mutatkozott
a tüneteket okozó
carotis stenosis és
a késôbbi stroke-
események szignifi
káns kockázatnöve
kedése között, szem
ben a tünetmentes
carotis stenosissal.
British Medical Journal