Page 11 - Onkológiai Mozaik 2

Basic HTML Version

|
MikroRNS tüdôrákban
is valószínûsíti). A dasatinib hatását a sejtvonalakból kiala-
kított xenograft modelleken is igazolták. Az egyik beteg,
akinél a tüdô-SSC reagált dasatinibre és erlotinibre, mutá­
ciót hordozott a DDR2 kináz doménjében. A fentiek a DDR2
onkogén jellegét, a „funkciónyerést” és a dasatinibbel szem-
beni érzékenységet igazolják. A dasatinib már törzskönyve-
zett szer, ezért remélik olyan klinikai vizsgálatok indítását,
amelyek támogatják a DDR2-mutáció gátlásának hatékony-
ságát a tüdô laphámrákjában.
Írásunk az alábbi közlemény alapján készült:
Hammerman PS, et al. Mutations in the DDR2 kinase gene
identify a novel therapeutic target in squamous cell lung
cancer.
Cancer Discovery
2011;1:78–89.
Saito M, et al
A mikroRNS expressziójának
kapcsolata nem kissejtes tüdôrák
korai stádiumában a prognózissal
és a progresszióval (retrospektív
értékelés)
MikroRNS tüdôrákban
Egyre több a bizonyíték arra, hogy a megváltozott
mikroRNS-expresszió összefüggésben van a tumor prog-
ressziójával és a beteg túlélésével. E kapcsolatot vizs-
gálták korai fázisú tüdô-adenocarcinomában. A miR-21,
miR-17 és miR-155 expresszióját mérték kvantitatív PCR-ral
317 NSCLC-beteg mintáin. Kapcsolatot kerestek a miR-
expresszió és a daganatspecifikus mortalitás, valamint
a betegségmentes túlélés között. E kapcsolatot igazolták
a marylandi mintákon: a miR-21, miR-17 és miR-155 fokozott
expressziója összefüggött a daganatspecifikus mortalitással.
A norvégiai mintákban viszont csak a miR-21 mutatta ezt
az összefüggést, a japán mintákon pedig ugyanez rosszabb
relapszusmentes túléléssel társult. Az elôrehaladott stádiu-
mú tumorok szignifikánsan több miR-21-et expresszáltak,
mint az I. stádiumban lévôk. A fokozott miR-21 expresszió
I. stádiumban is mindkét paramétert tekintve rossz prognó-
zisra utalt, függetlenül más klinikai tényezôktôl. Ez az elsô
olyan közlés, amely bizonyítja a miR-21 szerepét a tüdôrák
progressziójában, ezért terápiás célpont vagy prognosztikai
biomarker lehet a tüdô adenocarcinomájában.
Írásunk az alábbi közlemény alapján készült:
Saito M, et al. The association of microRNA expression with
prognosis and progression in early stage, non-small cell lung
adenocarcinoma: a retrospective analysis of three cohorts.
Clin Cancer Res
2011;17;1875.
Krebs MG, et al
A keringô tumorsejtek értékelése
és prognosztikai szerepe NSCLC-ben
Keringô tumorsejtek tüdôrákban
A kérdés: kimutathatók-e keringô tumorsejtek (CTC)
NSCLC-ben, és ha igen, akkor nyújtanak-e prognosztikai
információt vagy jelzik-e a beteg válaszát a konvencio-
nális kezelésre? Prospektív vizsgálatot végeztek, mely-
ben elôzôleg nem kezelt, III. és IV. stádiumú betegség-
ben szenvedô személytôl (n=101) vettek mintát standard
kemoterápia elôtt és egy ciklus után. A CTC méréséhez
félautomata, epithelialis sejtadhéziós molekulára alapozott
immunmágneses technikát használtak. A 7,5 ml vérben
a CTC-k száma nagyobb volt a IV. stádiumú tumoroknál
(n=60, 0–148), szemben a IIIB stádiummal (n=27, 0–3); IIIA
stádiumban (n=14) nem tudtak kimutatni CTC-t. A prog-
ressziómentes túlélés 6,8 hónap
vs.
2,4 hónap, a teljes túlélés
8,1 hónap
vs.
4,3 hónap volt, ha a kemoterápia elôtti, 5-nél
kevesebb és 5-nél több tumorsejtet tartalmazó mintákat
vetették össze. A többváltozós analízis szerint a CTC volt
az OS legerôsebb jelzôje, és a HR-t (hazard ratio) növelni
lehetett az egy ciklusnyi kezelés után vett második min-
tával. Összességében: IV. stádiumú NSCLC-ben a CTC új
prognosztikai faktornak tekinthetô, azonban a rutin klinikai
alkalmazás elôtt még további bizonyítékokra van szükség.
(Megjegyzés: CTC nélkül is a IV. stádium önmagában a leg-
fontosabb prognosztikai tényezô.)
Írásunk az alábbi közlemény alapján készült:
Krebs MG, et al. Evaluation and prognostic significance
of circulating tumor cells in patients with non-small cell lung
cancer.
JCO
2011;29:1556.
Daenen LGM, Voest EE
Prediktív biomarkerek keresése
a VEGF elleni kezeléshez:
lehetetlen vállalkozás?
Angiogenikus markerek
A molekuláris célpontú terápiában a célpont azonosítása,
illetve a kezelés várható eredményességének elôrejelzése
az egyénre tervezett kezelés alapja. Ilyen jelzôanyagok
a biomarkerek, amelyek utalhatnak a szer(ek) iránti érzé-
kenységre (például NSCLC-ben az adenocarcinomákban
kimutatott EGFR-mutáció jelzi az anti-EGFR szerek sike-
res alkalmazásának esélyét, vagy vastagbélráknál a RAS
| 2011/2 |
szeptember
11
Clinical Cancer Research
Journal of Clinical Oncology
Educational Book, ASCO 2011