Basic HTML Version
6
◊
Sclerosis multiplex M
ozaik
|
A dohányzás hatása SM-ben
|
MSFC egyes értékei (TW ill. PASAT-3) esetében azonban korre-
lációt találtak az életminôség betegek általi megítélésével.
Az MRI mérések az MSIS szomatikus részével gyakorlati-
lag nem mutattak összefüggést, a pszichológia rész esetében
azonban több ilyen adatot találtak.
Talán nem meglepô, hogy a szekunder progresszív stá-
diumban lévô betegek esetében nem találtak összefüggést
a gyulladásos aktivitás (relapszusok és aktív MR-léziók
által jellemezve) és az MSIS-29 értékei között, bár az eredeti
tanulmányban nem szerepeltek erre kihegyezett mérések.
Limitálja az eredmények értékét, hogy a fatigue és
depresszió felmérésére nem alkalmaztak megfelelô teszte-
ket. A viszonylag kis esetszám (118 fô) pedig a statisztikai
analízis nehézségeit növelte, és egyes összefüggések fel nem
ismeréséhez vezethetett.
Írásunk az alábbi közlemény alapján készült:
Hayton T, et al. Clinical and imaging correlates of the multiple
sclerosis impact scale in secondary progressive multiple sclerosis.
J Neurol
2011;http://dx.doi.org/10.1007/s00415-011-6151-5
Handel AE, Williamson AJ, Disanto G, Dobson R, Giovannoni G,
Ramagopalan SV
A sclerosis multiplex
és a dohányzás: egy naprakész
metaanalízis
Milyen hatása van a dohányzásnak sclerosis
multiplexben?
A sclerosis multiplex demielinizációval és axonvesztéssel
járó neurológiai kórkép. A betegség kialakulásában és a kór-
lefolyásban feltételezhetôen különbözô
környezeti (dohányzás, EBV, D-vitamin)
és genetikai faktorok (pl. HLA-régiók)
interakciója is szerepet játszhat. Több
tanulmányban vizsgálták már a dohány-
zás és az SM összefüggését. A legutóbbi,
2007-ben publikált metaanalízis szerint
a dohányzás az SM jelentôs rizikófaktorának tekinthetô.
Azóta e kapcsolatra vonatkozóan számos új tanulmány
látott napvilágot. Jelen metaanalízis célja ezen új vizsgálati
eredmények összegzése egyrészt a dohányzási szokások és
az SM kapcsolatára, másrészt a dohányzás szekunder prog-
resszióban betöltött szerepére vonatkozóan.
Módszerek
A metaanalízis a Medline adatbázisában szereplô, 1960 és
2010 májusa között e témában publikált tanulmányok áttekin-
tésével készült.Megkülönböztettek egyún. „konzervatív” cso-
portot, melybe azon vizsgálatokat vonták be, ahol a betegséget
megelôzô idôszakra vonatkozóan is voltak adatok a dohány-
zási szokásokat illetôen. Emellett egy „nonkonzervatív” cso-
portot is értékeltek, mely azokat a tanulmányokat is magában
foglalta, melyekben csupán a kórlefolyás alatti dohányzási
szokásokra állt rendelkezésre információ.
Eredmények
A metaanalízisbe az áttekintett tanulmányok közül 14-et
választottak be, ennek megfelelôen 3052 beteg és 457 619
kontroll került elemzésre. Mind a „konzervatív”, mind
a „nonkonzervatív” csoportban szoros összefüggést talál-
tak a dohányzás és az SM kialakulásának valószínûsége
között (rendre RR 1,48, 95% CI 1,35–1,63,
p
<10
–15
; RR 1,52,
95% CI 1,39–1,66,
p
<10
–19
). Az eredményeket nem befolyásolta
a földrajzi szélesség és a nem (rendre r
2
<0,01,
p
=0,99; r
2
=0,09,
p
=0,40). A dohányzás szekunder progresszióban betöltött
szerepére vonatkozóan 4 tanulmányban találtak adatot,
azonban az összefüggés nem érte el a szignifikanciaszintet
(RR 1,88, 95% CI 0,98–3,61,
p
=0,06).
Megbeszélés
E nagy betegszámot felölelô metaanalízis egyértelmûen
igazolta a dohányzás SM kialakulásában betöltött sze-
repét, de az evidenciákra támaszkodva elmondhatjuk,
hogy önmagában valószínûleg kevés a betegség prevalen
ciájának növeléséhez. A legtöbb tanulmányban vizsgálták
a kor, a nem és a földrajzi szélesség hatását, azonban
feltételezhetôen számunkra jelenleg ismeretlen tényezôk
is szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában. Az
eredményeket a földrajzi elhelyezkedés nem befolyásolta,
de a migráció figyelmen kívül hagyása is magyarázhatja
mindezt. Több vizsgálatban utaltak a növekvô cigaretta-
szám betegségkockázat-növelô szerepére, bár az elszívott
mennyiségre vonatkozó adatok heterogenitása miatt ennek
pontosabb értékelése nehézkes. A dohányzás szekun-
der progresszióban betöltött szerepe is
valószínû, azonban a végsô konklúzió
levonását az elôbb említett tényezôk hát-
ráltatják. Néhány tanulmány arra utal,
hogy a fiatalabb korban elkezdett dohány-
zás gyorsabb és súlyosabb betegséglefo-
lyásra prediszponál. Az ismertetett ered-
mények hátterében álló mechanizmusok ismeretlenek. Az
a megfigyelés, hogy a füstmentes dohánynak nincs SM-re
hajlamosító hatása, kétségessé teszi a nikotin etiológiai
szerepét. Valószínûbb, hogy a cigaretta egyéb összetevôié
a patogén szerep, melyet az SM rizikójának passzív dohá-
nyosok körében kimutatott emelkedése is támogat. Az
egyik ilyen lehetséges alkotó a nitrogén-monoxid, melynek
demielinizációt és axonkárosodást okozó hatása ismert.
A dohányzás az autoimmunitásban is szerepet játszhat,
állatkísérletes modelleken megfigyelték hatását a veleszü-
letett immunitásra, a B-, T-lymphocytákra, valamint az
NK-sejtekre. A dohányzás autoimmun betegségekben meg-
PLoSOne
A metaanalízis jelzi
a dohányzás kocká-
zatát SM-ben.