véve, a betegek profitálhatnak a terápia változtatásából.
Azonban elengedhetetlenül fontos ehhez, hogy az „áttörô”
SM-betegség egységesen és jól definiált legyen.
Írásunk az alábbi közlemény alapján készült:
Castillo-Trivino T. Switching Multiple Sclerosis Patients with
Breakthrough Disease to Second-Line Therapy.
PLoS ONE
6(2): doi:10.1371/journal.pone.0016664
Le Page E, Leray E, Edan G, for the French Mitoxantrone
Safety Group
Hosszú idejû mitoxantron-kezelés
biztonságossági jellemzôi egy 802
sclerosis multiplex betegbôl álló
francia kohorszvizsgálatban: 5 éves
prospektív vizsgálat adatai
Biztonságos-e hosszú távon a mitoxantron-kezelés
sclerosis multiplexben?
Az FDA 2000 októberében hagyta jóvá a korábban
onkológiában használt, citosztatikus tulajdonsággal bíró
mitoxantron- (MITOX) kezelést agresszív relapszáló-
remittáló, szekunder progresszív és relapszáló progres�-
szív kórformájú sclerosis multiplexben.
2002-ben engedélyezték több európai
országban is, 3 havonta adott 12 mg/m
2
,
összesen 140 mg/m
2
dózisban. A fran-
ciaországi engedélyezés 2003-ban tör-
tént, havonta 12 mg/m
2
adagolásban 72
mg/m
2
kumulatív dózisig. A készítmény
alkalmazását korlátozzák az onkológiai alkalmazásból
jól ismert toxikus, elsôsorban kardiális és hematológiai
mellékhatásai. Jelen tanulmányban a hosszú távú kezelés
biztonságossági profilját vizsgálták 12 francia centrum-
ban, 2001 elôtt beválogatott és legalább 5 évig követett
betegek esetében.
Módszerek
A centrumokból összesen 802 beteget válogattak be,
akiknél 2001-ig mitoxantron-kezelést indítottak, majd min-
den esetben a terápia kezdetétôl számítva legalább 5 éves
követést végeztek. A klinikai állapotfelmérés mellett min-
den gyógyszerbeadás elôtt, majd a gyógyszer elhagyását
követôen évente ellenôrizték a vérképet; echokardiográfiát
végeztek a kezelés kezdetén és befejezésekor, valamint 5
év múlva, és nôi betegek esetén vizsgálták a menstruációs
vérzészavar elôfordulási gyakoriságát. A betegcsoporton
belül a mitoxantron-kezelés melletti szülések számát is
regisztrálták.
Eredmények
Az átlagos követési idô 6,7 év volt, amely 5354 betegévnek
felelt meg. Huszonnégy beteg halt meg a vizsgálati periódus
során. A beválogatott 802 betegbôl 308 esetben relapszáló-
remittáló, 352 esetben szekunder progresszív, és 142 esetben
primer progresszív sclerosis multiplexet diagnosztizáltak.
Hatszázkilencvenöt beteg (87%) 6 havonta 12 mg/m
2
dózisban
kapott mitoxantront 1 g metilprednizolonnal kombináltan,
107 betegnél (13%) 3 havonta 12 mg/m
2
volt az adag 1-2 éven
keresztül. Az átlagos kumulatív dózis 78 mg/m
2
volt (maxi-
mum 170 mg/m
2
). A kezelési idô alatt mindössze 1 betegnél
(0,1%) alakult ki akut kardiális elégtelenség, aki korábban
ciklofoszfamidot, ezt követôen a mitoxantront kapott 121 mg/
m
2
kumulatív dózisban. Az 50% alá csökkenô tünetmentes
bal kamra ejekciós frakció 39 esetben (4,9%) volt észlelhetô,
amely csak 11 betegnél bizonyult maradandónak, 27 esetben
átmeneti volt. Két betegnél (0,25%) észlelték terápiához kap-
csolható akut mieloid leukémia kialakulását, az egyik beteg
meghalt, a másik 8 év után is tartós remisszióban volt. Hét
komolyabb fertôzés jelent meg a kezelés alatt, ezek közül 3
súlyos neutropéniához társult, de valamennyi következmé-
nyek nélkül gyógyult. A 45 évesnél fiatalabb 317 nô közül
17,3% számolt be tartós vérzészavarról, melynek elôfordulási
gyakorisága az életkor elôrehaladtával nôtt, 25 éves kor elôtt
nem jelentkezett. A mitoxantron-kezelést követô 1–7 év alatt
27 nôbetegnek összesen 32 egészséges gyermeke született, 15
férfi pedig 20 egészséges gyermeket nemzett.
Következtetés
A mitoxantron akut mieloid leuké-
miát okozó mellékhatása ismert volt az
onkológiából, de a kockázat mértéke és
az összdózis közötti összefüggés egyelôre
nem tisztázott. A fehérvérsejtszám gya-
kori ellenôrzése segíthet a potenciális szö
vôdmény mielôbbi felismerésében. A bal kamrai ejekciós
frakció csökkenése egyértelmûen kumulatív hatás követ-
kezménye. A vizsgálatban észlelt esetek nagyobb részénél
ez csak átmeneti volt ugyan, de az 50% alá csökkent ejekciós
frakció a kardiotoxicitás intô jele lehet. A mitoxantron által
okozott menstruációs vérzészavarok gyakorisága a betegek
életkorától és a gyógyszer kumulatív adagjától függ. A keze-
lést követô 52 terhesség és szülés során teratogén hatást nem
észleltek. A tanulmány adatai bizonyítékot szolgáltatnak az
agresszív relapszáló SM kezelésében használt mitoxantron
biztonságosságáról, figyelembe véve, hogy a legtöbb mellék-
hatás dózisfüggô, így a maximális kumulatív dózis határát
72 mg/m
2
-nél javasolják az elfogadott 96 mg/m
2
-rel szemben.
A kardiális funkció és a fehérvérsejtszám szoros monitorozá-
sa ajánlott.
Írásunk az alábbi közlemény alapján készült:
Page EL, et al. Long-term safety profile of mitoxantrone in
a French cohort of 802 multiple sclerosis patients: a 5-year
prospective study.
Mult Scler J
2011;17(7):867–875.
8
◊
Sclerosis multiplex M
ozaik
|
Az SM mitoxantron-kezelése
|
Multiple Sclerosis Journal
Agresszív SM esetén
a mitoxantron
potenciális választás.