Egyéb közlemény
90
térő időpontjának, valamint az adott
tevékenységek elkezdésének percnyi
pontosságú meghatározásának köszön-
hetően lett sikeres.
Kliensemnek és érintett társainak
végrehajtó működésük deficitje követ-
keztében komoly nehézségeik van-
nak a mindennapi teendők megszer-
vezésében, illetve egyes tevékenységek
lebonyolításában. Számukra komoly
támogatást jelent a személyre szabott
időbeosztás elkészítése. Természete-
sen az állapot javulása (vagy romlása)
nyomán a beosztás részletessége, for-
mája változhat. Az általam támogatott
fiatalember fél év elteltével már önma-
gának készített hasonló időbeosztáso-
kat, meghatározva a mindennapi te-
vékenységeire fordítható időtartamot.
Az áttekinthetőséget megkönnyítő
táblázatot is elhagyhatta, elég volt egy
írólapra felvázolnia a pontokat. Ter-
mészetesen előfordult, hogy nem sike-
rült minden ponthoz tartania magát,
ennek ellenére napjai jelentős részét
képes volt hatékonyan eltölteni.
Terápiás ülések
Miután diagnózisát megtudta, kliensem
igyekezett minél több ismeretet szerezni
az Asperger-szindrómáról, az interneten
keresett anyagokat, de az olvasottak ha-
tására még jobban elkeseredett. Nagyon
fontos volt tehát, hogy a kórképről minél
több hiteles, tudományosan megalapo-
zott információhoz jusson. A témával
behatóan nyolc terápiás ülésen foglal-
koztunk. A témakörök ezek voltak:
•
Mi az Asperger-szindróma?
•
Miben különbözik egy Asperger-
szindrómával élő ember neurotipikus
társaitól?
•
Milyen erősségei és nehézségei le-
hetnek egy Asperger-szindrómával élő
embernek?
•
Milyen erősségei és nehézségei
vannak kliensemnek?
•
Nehézségei mennyire zavaróak
a környezete számára?
•
Mit tehet azért, hogy a nehézségei
enyhüljenek?
•
Elképzelhető-e, hogy egy Asper
ger-szindrómával élő ember neurotipi
kussá váljon?
A fenti témakörök megbeszélésé-
re egy-egy terápiás ülést terveztem,
ettől azonban eltértünk, mivel a fia-
talembernek kevésnek bizonyult egy
alkalom egy-egy tétel alapos megbe-
szélésére, ezért minden foglalkozáson
visszatértünk az előző óra anyagára,
azt röviden átismételtük, újra megbe-
széltük. Erre 5–10 percet szántunk.
A reggeli időszakhoz hasonlóan a te-
rápiás üléseket is bejósolhatóvá kellett
tennem a fiatalember számára, ezért
erre az időszakra is készült időbeosz-
tás, az egyik ülésé a 2. táblázatban lát-
ható. Érkezéskor kliensem mindig át-
olvasta a pontokat, ettől megnyugodva
képessé vált a hatékony együttműkö-
désre.
A diagnózis feldolgozásának első
időszakában tehát az Asperger-szind
rómáról mint önálló kórképről beszél-
tünk. A tudományos meghatározáson
túl számba vettük a tüneti kép össze-
tevőit, megvizsgáltuk a jellegzetessé-
geket, a nehézségeket és az Asperger-
szindrómával élő emberek jellemzően
kiemelkedő készségeit. Ennél a pont-
nál láttam alkalmasnak a kliensem
személyére vonatkoztatni az össze-
gyűjtött tételeket. Hatékony átmenet-
nek bizonyult a fiatalember erősségei
nek és nehézségeinek azonosítása és
összevetése az általánosan jellemzőnek
mondott tételekkel. Ekkor eszmélt rá,
hogy mindaz a nehézség, amire gyer-
mekkorából vissza tudott emlékezni
(
pl. mindennapi élethelyzetekben ext-
rém mértékben szorongott a megol-
dandó feladatoktól), a diagnózisából
következett. Ebben az időszakban vált
számára világossá: sokat kell dolgoz-
nia azért, hogy tünetei enyhüljenek, de
leginkább az foglalkoztatta, viselke-
dése változhat-e oly mértékben, hogy
egyre inkább közelítsen tipikus fej-
lődésű társaiéhoz, vagy akár ne is le-
gyen felfedezhető különbség. Beszél-
getéseink és egy autizmus-specifikus
módszer (szociális történet) kapcsán
kezdte megérteni, hogy vannak olyan
viselkedésformái, amelyek rendkívül
zavaróak a környezetében élő emberek
szempontjából. Kezdte világosan lát-
ni, hogy a számára megnyugtató szte-
reotip kérdezgetés („Fogyatékos, aki
Asperger-szindrómás?”, „Elmúlik-e
az Asperger-szindróma?”) a többieket
bosszantja, idegesíti. Kliensemnek ez
nem volt egyértelmű, hiszen az autiz-
mus spektrum zavarral élő emberek
tudatteóriája – az a képesség, amivel
azonosítjuk a többi ember mentális ál-
lapotait – sérült.
Szociális történet
Az alábbi „szociális történettel” igye-
keztem segíteni a fiatalembert abban,
hogy megértse a viselkedése által ki-
váltott reakciókat.
2.
táblázat.
Egy terápiás ülés napirendje
8.00–8.10
Megbeszéljük, hogyan sikerült tartani a napirendet az eltelt héten, mely pontokon voltak
nehézségek.
8.10–8.20
Beszélgetünk az Ön általános állapotáról, esetleges kiemelkedő vagy nem mindennapi
történésekről.
8.20–8.50
Megbeszéljük, hogy mi az Asperger-szindróma, melyek az Ön nehézségei diagnózisából
adódóan, stratégiákat alakítunk ki azok enyhítésére, megszüntetésére. Ma a sztereotip
kérdezgetéssel foglalkozunk.
