Esettanulmány
Egyéb közlemény
Az eset leírása
A 17 éves fiatalember diagnosztikus
kivizsgálására beilleszkedési, illet-
ve tanulással kapcsolatos nehézsé-
gei miatt került sor. A kivizsgálá-
sok (osztályos megfigyelés; Autizmus
Diagnosztikus Obszervációs Séma,
4.
modul; szülői interjú) során az
autizmus spektrum zavar (Asperger-
szindróma) F84.5 diagnózis született.
A napi megpróbáltatások és a diagnó-
zis feldolgozásának nehézsége a pá-
cienst depresszív állapotba sodor-
ta, napjai jelentős részét szobájában,
az ágyán fekve töltötte. Pszichiátere
a gyógyszeres kezelés (escitalopram)
mellett autizmusspecifikus támoga-
tást javasolt számára, így kerültünk
kapcsolatba.
Kliensem elmondása szerint sem
óvodás- sem iskoláskorában nem tu-
dott beilleszkedni a kortársai közé,
mindig a peremre szorult. Rendsze-
resen gúnyolták, de fizikai bántalma-
zás is előfordult. Tanulmányi teljesít-
ménye mindig jó volt, matematikából
kiemelkedő eredményeket ért el. Gim-
náziumban osztályzatai némileg vis�-
szaestek, és viselkedésproblémák (pl.
sztereotip kérdezgetés, indokolatlan
nevetgélés) jelentkeztek. Ez többek
között az általános iskolai tanulmá-
nyok befejezése utáni intézményváltás
okozta feszültséggel, a tananyag bo-
nyolultabb nyelvezetével volt magya-
rázható, valamint azzal a nyomással,
hogy megszokott tanulási technikáit
újabbakra, hatékonyabbakra cserél-
je. A harmadik évfolyam megkezdése
után ezek a nehézségek jelentősen fel-
erősödtek, nagyrészt az érettségi vizs-
gával kapcsolatos szorongás megjele-
nése miatt.
A napi teendők megszervezése
Autizmusspecifikus terápiája heti rend
szerességgel, alkalmanként 50 perc
ben zajlott. A kezelés során kiemelt cél
volt a diagnózisból következő nehéz-
ségek tudatosítása, stratégiák tanítása
a nehézségek enyhítéséhez, megszün-
tetéséhez. Első lépésként természetesen
azt kellett elérni, hogy a fiatalember
reggel felkeljen és elinduljon otthon-
ról. Az autizmus spektrum zavarral élő
embereknek komoly nehézségeik van-
nak abban, hogy a fejükben lévő for-
gatókönyvek alapján ellássák minden-
napi teendőiket. A cselekvések és az
időtartam bejósolhatósága rendkívüli
fontossággal bír számukra. Az egyéni
szükségletek messzemenő figyelembe-
vételével kell a támogató környezetet
kialakítani, olyan technikákat alkal-
mazni, mint pl. a „napirend”, ami a tel-
jes nap vagy egy napszak időbeosztását
jelenti. A fiatalembernek több módosí-
tás után az 1. táblázatban látható napi-
rend segített abban, hogy reggel képes
legyen felkelni és elindulni otthonról.
Ez a változat az ébredés és a felkelés el-
89
A
utizmus
A
lapítvány
,
Budapest, E
gy
M
ásik
Ú
t
T
anácsadó
és
T
erápiás
K
özpont
,
Budapest
Vígh Katalin
Krízishelyzetben lévő, autizmus spektrum
zavarral élő fiatal terápiája
Az alábbi eset azt példázza, milyen módon segíthető mindennapi élethelyzetek
megértése autizmus spektrumon lévő, Asperger-szindrómával élő személy számá-
ra, akinek bár intellektuális készségei magas szintűek, szociális megértése diagnó-
zisából következően különbözik a tipikus fejlődésű emberekétől. Példákat látha-
tunk arra is, hogy milyen specifikus eszközök támogatják e készség előmozdítását.
Kulcsszavak:
ASPERGER-SZINDRÓMA, AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVAR, SZOCIÁLIS MEGÉRTÉS, NAPIREND, SZOCIÁLIS TÖRTÉNET
1.
táblázat.
Kliensem reggeli tennivalóit
segítő napirendje
NAP: HÉTFŐ
TEVÉKENYSÉG
IDŐPONT
Ébresztő
5.40
Felkelés
6.08
Fürdőszoba
6.10
Öltözés
6.35
Reggeli
6.45
Fogmosás
7.00
Indulás (kilépés az ajtón)
7.10
Villamos, amit el kell érni
7.15
