Page 8 - Orvostovábbképző Szemle 2014/1-2. kivonat

83
Orvostovábbképző Szemle XXI. évf. 1–2. szám, 2014. január–február
Az aerob tréning intenzitásának megállapítása és az edzéselőírás
latra, a mért maximális pulzusszám
százalékában adhatjuk meg a mozgás-
intenzitást.
Egészségeseknek 60–80%-os, szív-
betegeknek 40–70%-os szív­frek­ven­cia-
rezervet ajánl az American Col­lege of
Sports Medicine, béta-blok­koló szedé-
se mellett, kamrai disz­funkció esetén
is. Kronotróp inkom­pe­ten­cia esetén
nem lineáris a terhelés–Vo
2
pulzus
kapcsolat. Pitvar­fib­ril­láló betegek ese-
tében a Borg-skálára hagyatkozunk
nagyobb mértékben. A 13–16-os (tízes
skálán: 5-6-os) érték a maximális pul-
zusszám 70–90, a Vo
2
max 50–85%-át
jelezheti. Az edzés sokat javít az álla-
poton.
A kívánatos heti edzésmennyiség
a szívbetegek esetében 1500 kcal lenne,
de ezt a szívesemény utáni korai sza-
kaszban nehéz elérni. (Az általánosan
ajánlott heti mozgás – 5×30 perc és két
rezisztenciaedzés – kb. 1000 kcal-t je-
lent, a Framingham-vizsgálatban és
másutt ennek kétszeresétől láttak biz-
tosan nagymértékű védő hatást.) Egy
liter oxigén 5 kcal-nak (20 kJ-nak) fe-
lel meg. Egy kilogramm testtömeget
1
km-re síkon gyalogolva kb. 100 ml,
futva 200 ml oxigénnel vihetünk el.
Egy 80 kg-os személy 1 órán át órán-
ként 6 km sebességgel lendületesen
gyalogolva 480 l oxigént használ fel
(2400
kcal). Heti háromszori, 40 per-
ces, 4 km/óra sebességű gyaloglással is
elérhető ez a mozgásmennyiség. Heti
hat, 5 kcal/perc intenzitású, 40 per-
ces edzés energiaigénye 1200 kcal/hét.
Ha intenzívebb mozgást enged meg az
állapot, 7 kcal/perc intenzitás mellett
heti 6×30 perc edzéssel 1260 kcal-t for-
dítunk mozgásra.
A nagyon alacsony fittségű szív-
betegekre a „kis fittség–kis edzésin-
tenzitás” elv érvényes (a csúcs-oxi-
génfelvétel 40%-a). Kis-közepes
ter­helés­inten­zitás ajánlható a legtöbb
dekompenzált szívbetegnek. A meg-
tartott vagy csökkent ejekciós frak-
ciójú betegek 15–30 perces edzéseik
során első küszöb környéki terhelé-
sekkel mozgathatók, egyesek számá-
ra a kritikus teljesítményzónába eső
edzés is tolerálható. Ennél nagyobb
intenzitással csak interval formában
szabad próbálkozni (pl. a maximális
steady state terhelés 135%-ával 0,5–4
percig). A legkedveltebb interval edzés
a 4×4 perces: 10 perc bemelegítés után
a csúcsszívfrekvencia 85–90%-át ki-
váltó intenzitással 4 perc, majd 3 perc
relatív pihenő 70%-os szívfrekvenciá-
val. Ez egészségeseken és szívbetege-
ken egyaránt növeli az aerob kapaci-
tást, talán nagyobb mértékben járul
hozzá a remodeling visszafordításá-
hoz, az endotélfunkció és a diasztolés
funkció javításához, mint az egyenle-
tes terhelés, és a betegek többsége pszi-
chésen jobban tűri.
A túlsúly fokozódása heti 150–250
perces mérsékelt intenzitású testmoz-
gással megelőzhető, a fogyáshoz ennél
több kell. Már 4-5%-os testsúlycsökke-
nés is komoly előnyt jelent a betegség-
megelőzésben. A heti legalább 10 MET
× óra testmozgás ad biztos védelmet.
A kissé túlzott táplálékbevitelt ellensú-
lyozhatja a napi 30 perces testmozgás.
Ha nincs lehetőség eszközös terhelé-
ses vizsgálatra, a hatperces gyalog-
lási távolság, a kanadai és a NYHA-
osztályozás segít a terhelési kockázat
megállapításában: a 400 m, 300 m,
200
m feletti és ez alatti kategóriákkal
társul a NYHA, illetve a CCS szerinti
négy súlyossági osztály. A Borg-skála
11-12
pontja és a beszélgetési teszt kb.
az első küszöböt jelöli ki.
A stabil anginások edzésintenzi­
tása az előzetes terheléses vizsgá­lat­
tól függjön. A betegek az isz­kémia­
küszüböt megközelítő rövid interval
terhelésekkel hozhatók jobb helyzet-
be. PCI után mielőbb hozzá kell kez-
deni az edzéshez, amely sokoldalú
előnyökkel biztat. A szükséges inten-
zitásról megoszlanak a vélemények.
Nagyon óvatosnak kell lenni apikális
mellső fali infarktus, rossz balkam-
ra-működés, korábbi szívelégtelenség
esetén. Coronaria-bypass műtét után
a sebgyógyulás az edzhetőség kor-
látja. A műtét után 2-3 héttel az alsó
végtaggal végezzen terhelést a beteg,
a felső végtaggal csak másfél hónap
eltelte után. Igen intenzív edzések-
kel is próbálkoztak; a terheléstűrés
figyelése a resztenózisok felfedezé-
sében is segít. Billentyűműtét után
a sebgyógyulást kell kivárni, utána
mérsékelt, közepes és nehéz terhe-
lések végzéséről is beszámoltak. Az
antikoagulált betegeket óvni kell a sé-
rülésektől. Kritikus aortasztenózis­
ban a beteg nem terhelhető.
A permanens pacemakert viselő
beteg ugyanúgy terhelhető, mint az
eszköz nélküli, ha megfelelő pulzus-
gyorsulást nyújt a szinuszcsomó és
a pacemaker. Ha a kronotróp válasz
túllépi a pacemaker felső határát,
Wenckebach-mintázatú ingerképzés-
sel kerüli el az eszköz a hirtelen kam-
rai választ. Az ICD-vel élők maradja-
nak legalább 15–20 ütéssel az eszköz
küszöbe alatt. A szívelégtelenségben
szenvedők, kamrai segítő eszközzel
élők sok mechanizmus érvényesülé-
se mentén nagyon leromlanak tes-
ti funkcióikban. Sokféle edzésforma
bizonyult hatásosnak ennek leküz-
désében, beleértve a nagyon intenzív
interval terheléseket. Az első küszöb
tájára eső és az annál kissé intenzí-
vebb edzések a leggyakoribbak. Szív-
átültetés előtt és után is edzeni kell,
az edzéstől az újszívesek aerob ka-
pacitásának 30–50%-os növekedése
várható.
Dr. Apor Péter
Az ismertetés az alábbi közlemény alapján készült:
Mezzani A, et al. Aerobic exercise intensity assess-
ment and prescription in cardiac rehabilitation:
a joint position statement of the European Asso-
ciation for Cardiovascular Prevention and Reha-
bilitation, the American Association of Cardio-
vascular and Pulmonary Rehabilitation and the
Canadian Association of Cardiac Rehabilitation.
Eur J Preventive Cardiology 2013;20(3):442–467