82
A heti 3-4, legalább 20–30 perces,
mérsékelt-közepes fáradtságérzést ki-
váltó, egyenletes testmozgások, illetve
az interval jellegű, rövidebb, de inten-
zívebb testmozgások (sokszori ismét-
léssel, passzív vagy kis intenzitású pi-
henőkkel) a szokásos tréningformák.
Az aerob rendszer működését a csúcs-
oxigénfelvétel jelenti, az ennél kisebb
intenzitású „fogódzók” az első és má-
sodik „küszöb”.
Az egyenletesen emelkedő terhe-
lés (kerékpár, járószalag, evezőspad
stb.) lineárisan növekvő oxigénfel-
vételt igényel, amelyet a lineárisan
növekvő percventiláció biztosít. Bi-
zonyos, az edzettségtől függő terhe-
lésintenzitásnál az addig 1 mmol/l
alatti artériás laktátszint emelked-
ni kezd, és ennek kompenzálására
a percventiláció meredekebb növeke-
désnek indul, a VE/Vo
2
arány emelke-
désbe fordul. Ez a csúcs-oxigénfelvétel
50–60%-
a, a maximális pulzusszám
60–70%-
a, a tízfokú Borg-skála 5-6.
(
a húszfokú 13-14.) foka táján követ-
kezik be. Ilyen terhelésintenzitásnál
a CO
2
-
termelés eléri az oxigénfelvé-
telt, a Vco
2
/
Vo
2
arány a nyugalmi 0,85
körüli átlagról indulva eléri az 1,0-
es értéket. Ezt a „V-slope módszert”
a spiroergometriás készülékek prog-
ramjai alapszinten tartalmazzák.
Tovább fokozva a terhelés inten-
zitását, a pufferek már nem győzik
a protonok semlegesítését, az acidó-
zis az artériás vérben fokozódik, a pH
csökkenni kezd. Ez – más szabályozó
mechanizmusokkal együtt – a légzést
tovább fokozza, újabb meredekebbre
fordulás látható a VE/Vo
2
emelkedésé-
ben. Ugyanekkor a VE/Vco
2
hánya-
dos emelkedni kezd, vége a respirációs
kompenzáció lehetőségének (a két
„
küszöb” közti intenzitászónának).
A tejsavszint 4 mmol/l körül van,
a maximális aerob kapacitás 70–80%-a,
a maximális pulzusszám 80–90%-a
mérhető. Ezt nevezik „kritikus telje-
sítménynek”, ahol még steady state
munkavégzés érhető el, 10–20 percen
át nem változnak tovább az előbbi pa-
raméterek. További intenzitásnöve-
kedéskor meredeken nő a laktátszint,
a Vco
2
/
Vo
2
,
a VE/Vo
2
,
a VE/Vco
2
a perceken belüli kimerülésig. Ennek
objektív jelei az oxigénfelvétel és a pul-
zusszám tetőzése (ha látszik), a légzési
hányados 1,1, a tejsav 8 mmol/l felett,
a Borg-érték 8 (18) táján/felett van.
Hagyományosan a konstans terhe-
lésintenzitást javasoljuk a szívbete-
geknek, tehát a 2. küszöböt el nem érő
testmozgást, ha tünet ezt nem akadá-
lyozza. A könnyű-mérsékelt zóna az
1.
küszöb alatti intenzitás: itt telje-
sen aerob energiaforrás adja az izom-
munka fedezetét. Edzetlen személy
is elbírja ezt a terhelést 30–40 percen
át, az edzettek persze nagyobb mun-
kavégzéssel. A közepes-nagy terhelé-
si zóna a két küszöb közti intenzitás,
felső határa a „kritikus teljesítmény”,
ahol a legmagasabb laktátszintű steady
state még fenntartható (a Vo
2
-
csúcs
60–70%-
a, a maximális pulzusszám
70–80%-
a). A lépcsősen emelkedő ter-
helés során nem látszik, hogy egyen-
letes terheléskor 10 perc után a Vo
2
lassan nő az izomzat aerob hatásfo-
kának csökkenése miatt. Emiatt kissé
rövidebb ideig tartható fenn ez az in-
tenzitás, de a szívbetegek is képesek fél
óráig fenntartani (ha aritmia, angina,
EKG-eltérés vagy más tünet véget nem
vet a mozgásnak).
A 2. küszöböt meghaladó izomte-
vékenységben steady state már nem
érhető el a maximális oxigénfelvé-
telt közelítő-elérő intenzitással, de
az edzettségtől, lelki erőtől függően
ez akár 20 percig is tarthat. A reha-
bilitáció során ebbe a zónába csak
az interval rövid terheléseivel jusson
el a beteg, ha tünet nem korlátozza!
Az extrém intenzitású, legfeljebb 1-2
perces terhelés energiafedezetét főleg
a makroerg foszfát raktár és a felfutó
glikolízis adja, a helyi izomkimerülés
és az erről jelzést kapó központi ideg-
rendszer véget vet az izomtevékeny-
ségnek. Ez már nem rehabilitációs ter-
helésmód.
A rehabilitációs program megkez-
dése előtti terheléses vizsgálat olykor
sajnos elmarad. Ilyenkor ne kezdjünk
mozgásprogramot a korábbi testmoz-
gásokét meghaladó intenzitással, bár
ezzel sokat veszít a beteg. Az 1-2 per-
ces lépcsőkkel a maximumig végzett
terhelés kicsit késve adja a küszöböket,
mivel az oxigénfelvétel felfutása per-
ceket vagy még több időt vesz igénybe.
Ezért inkább több, egyre intenzívebb
steady state terhelést végeztessünk,
még ha ennek időigénye nagyobb is.
Ha nincs lehetőség terheléses vizsgá-
Kardiális rehabilitáció
Az aerob tréning intenzitásának megállapítása
és az edzéselőírás
Az európai, amerikai és kanadai kardiovaszkuláris rehabilitációs társaságok kö-
zös állásfoglalása az edzésprogram előtt kívánatos tesztelés és az edzéselőírás
korszerű gyakorlatát ismerteti a „küszöbintenzitás” elvének érvényesítésével.
Eur J Preventive Cardiology, 2013. június
Állandó rovat
Cikkreferátum
