Basic HTML Version
Kockázatbecslés cukorbetegségben
|
6
◊
Diabetológiai
Mozaik
|
M. Alssema, R. Newson, S. Bakker, C. Stehouwer, M. Heymans,
G. Nijpels, H. Hillege, A. Hofman, J. Witteman, R. Gansevoort,
J. Dekker
Kockázatbecslési módszer
kardiovaszkuláris kórképekben,
2-es típusú diabetes mellitusban
és krónikus vesebetegségben
Kockázati besorolás nem laboratóriumi módszerekkel
A krónikus kardiometabolikus kórképek – köztük
a kardiovaszkuláris megbetegedések (CVD, cardiovascular
disease), a 2-es típusú diabetes mellitus és az idült vesebe-
tegség (CKD, chronic kidney disease) – a korai halálozás
vezetô okainak számítanak, és jelentôsen befolyásolják az
életminôséget is. E betegségcsoport másik közös tulajdon-
sága, hogy a nagy kockázatú betegek korai kezelésével
költséghatékonymódonmérsékelhetôk a betegségbôl adódó
terhek, és sok átfedés van a krónikus kardiometabolikus
betegségek kockázati tényezôi között is. Mindezek alapján
hatékony lehet egy közös prevenciós program, mely idô- és
pénzmegtakarítást jelenthet.
A veszélyeztetett személyek azonosításához hasznos segít-
séget nyújthat a kockázati pontszám alkalmazása.
A bemutatott vizsgálat célja a krónikus anyagcsere-be-
tegségek összegzett kockázatának felmérésére alkalmas
módszer megalkotása volt.
Betegek és módszerek
Hollandia három különbözô régiójából származó popu-
lációs kohorszokat egyesítettek, így a teljes csoportot végül
2840 férfi és 3940 nô alkotta, akik mind a fehér bôrû etnikai
csoportba tartoztak, a vizsgálatba való belépéskor életkoruk
28 és 85 év közé esett, és nem szenvedtek CVD-ben (myocar
dialis infarktus, perkután transzluminális coronaria-angio
plasztika, coronaria bypass mûtét, angina pectoris, stroke,
claudicatio intermittens, perifériás érrendszeri beavatko-
zás vagy szívelégtelenség), T2DM-ben (a
beteg bevallása alapján fennálló betegség
és/vagy antidiabetikumok használata)
vagy CKD-ban (a beteg által jelentett vagy
becsült GFR <15 ml/perc/1,73 m
2
).
A 7 éves utánkövetés alatt kialakult
kardiometabolikus betegségeket tekintet-
ték kimeneteli paraméternek.
Eredmények
Szignifikáns prediktornak bizonyult az életkor, a test
tömegindex (BMI), a derékkörfogat, a vérnyomáscsökkentô
kezelés, a dohányzás, a családban elôfordult myocardialis
infarktus vagy stroke, továbbá a cukorbetegség szempontjá-
ból terhelô családi kórtörténet. Nem igazolódott ugyanakkor,
hogy a korábbi dohányzás, a kórelôzményben szereplô ter-
hességi cukorbetegség vagy a lipidcsökkentô szerek szedése
alkalmas lenne a kockázat elôrejelzésére. Az egyes kimene-
telek közötti diszkrimináció a diabetes vonatkozásában volt
a leggyengébb (ROC görbe alatti terület 0,70 [férfiak], illetve
0,73 [nôk]) és a kardiovaszkuláris halálozás tekintetében
a legerôsebb (0,83 [férfiak], illetve 0,85 [nôk]).
Következtetések
Elsô ízben alkottak olyan, nem laboratóriumi módszere-
ken alapuló kockázatbesorolási eszközt, melynek segítségé-
vel azonosíthatók a késôbbi CVD, T2DM és/vagy CKD szem-
pontjából különösképpen veszélyeztetett személyek. Az így
kapott adatok beépíthetôk azokba a prevenciós programok-
ba, melyek célja azon betegek kiszûrése, akiknél részlete-
sebb kockázatelemzésre és kezelésre van szükség. A kocká-
zatbecslés egyszerûbbé teheti a krónikus kardiometabolikus
betegségek megelôzését az alapellátási gyakorlatban.
Írásunk az alábbi közlemény alapján készült:
Alssema M,
et al.
One risk assessment tool for cardiovascular
disease, type 2 diabetes, and chronic kidney disease.
Diab
Care.
2012;35:741−748.
M. Perotto, F. Panero, G. Gruden, P. Fornengo, B. Lorenzati,
F. Barutta, G. Ghezzo, C. Amione, P. Cavallo-Perin, G. Bruno
Az elhízás kisebb halálozási
kockázattal társul idôs
cukorbetegek körében
A Casale Monferrato vizsgálat eredményei
Az elhízás inzulinrezisztenciával, dyslipidaemiával és
szisztémás gyulladással társul, melyek mindegyike vagy
markerként, vagy kockázati tényezôként szerepet játszik
a szív- és érrendszeri kórképekben, a metabolikus szindró-
mában és a rosszindulatú daganatokban.
Kevesebb adattal rendelkezünk ugyan-
akkor az elhízás és a T2DM túlélése
közötti esetleges korrelációra vonatko
zóan, és nehezíti a megítélést az is, hogy az
egyes populációkban kapott értékek nem
vihetôk át más csoportokra. Tekintettel
az elhízás és a kardiovaszkuláris kocká-
zati tényezôk (pl. glykaemiás kontroll,
hyperlipidaemia, hypertonia, microalbu
minuria) között összefüggés komplex voltára, további
információkra van szükség azzal kapcsolatban, hogy a BMI
és a derékkörfogat miként befolyásolhatja a cukorbetegek
túlélését.
Diabetes Care
Idôskorú T2DM-
betegek körében
az elhízás a 15 éves
mortalitási kockázat
csökkenésével társul.
Acta Diabetologica