|
Fáradékonyság és kogníció IFNB-kezelés során
EDSS 6,0 állapot kialakulása, a szekunder progresszió kiala-
kulása, és hosszabb az eddig eltelt idô, ez statisztikailag nem
volt szignifikáns. Ezt azonban befolyásolhatja az is, hogy 28
elhunyt beteg adatait nem tudták értékelni. Szintén bonyo-
líthatja a hosszú távú értékelést, hogy a jól reagáló betegek
feltehetôen ragaszkodtak az IFNB-1b-kezeléshez, míg azok,
akiknek aktívabb, súlyosabb volt a betegsége, gyakrabban
váltottak terápiát. A követéses vizsgálat az IFNB-1b hosszú
távú kezelésének biztonságosságát is jelezte.
Írásunk az alábbi közlemény alapján készült:
Ebers G, et al. Analysis of clinical outcomes according to origi-
nal treatment group 16 years after the pivotal IFN-
b
1b trial.
J Neurol Neurosurg Psychiatry
2010;81:907–912.
Melanson M, Grossberndt A, Klowak M, Leong C, Frost EE,
Prout M, Le Dorze JA, Gramlich C, Doupe M, Wong L,
Esfahani F, Gomori A, Namaka M
Fáradékonyság és kogníció
alakulása béta-interferonnal kezelt
relapszáló sclerosis multiplexben
Kóros fáradékonyság és kognitív hanyatlás
csökkenése interferon-béta-kezelés során
Az SM két leggyakoribb tünete a kóros fáradékonyság és a
depresszió, mely a betegek 80–97 illetve 45–65%-át érinti. A
kognitív diszfunkciót gyakran nem ismerik fel. Míg más
betegségek tüneteként jelentkezô fáradékonyság és kognitív
zavar kezelési lehetôségeire vonatkozóan vannak adatok,
addig sclerosis multiplex esetén alig található iránymutatás.
Az interferon-béta (IFNB) az SM elsô
vonalbeli terápiája. Jelen munka azt vizs-
gálta, befolyásolja-e az IFNB a betegség
által indukált fáradékonyság és kognitív
deficit progresszióját relapszáló SM-ben.
Betegek és módszerek
Egycentrumos, nyílt, nem randomizált,
prospektív, IV-es fázisú, összehasonlító
pilot vizsgálatot végeztek relapszáló, IFNB-terápiával
kezelt betegek bevonásával (Health Science Centre, Winni-
peg, MB, Kanada). Ötven, 18–65 év közötti, klinikailag defi-
nitív relapszáló SM-beteg került bevonásra, a kiterjesztett
rokkantsági skálán (EDSS) 6-nál kisebb pontszámmal. A
beválasztás feltétele volt a fáradékonyság vagy kognitív
deficit megléte, valamint SM-re jellemzô MRI eredmény.
Pozitív terhességi teszt, a vizsgálatot megelôzô 3 hónapon
belüli IFNB, gamma-globulin, glatiramer acetát kezelés,
szoptatás, klinikailag szignifikáns anaemia, thrombocyto-
penia, vérképzôszervi eltérés, daganatos elôzmény, kontrol-
lálatlan hypertonia, depresszió, vagy egyéb szisztémás
betegség fennállása kizárási kritérium volt.
A kezelés elôtti teszteket az 1. és 2. vizit alkalmával (0 és 3
hónap) végezték. A betegeket az alábbi 3 csoport egyikébe
osztották:
sc.
IFNB-1a,
sc.
IFNB-1b, vagy
im.
IFNB-1a. A bete-
gek terápiájáról a kezelôorvos döntött a beteggel történt
megbeszélés alapján. A kezelést a 2. vizit végén kezdték, és
12 hónapig folytatták.
Elsôdleges végpont volt a fáradékonyság és kognitív defi-
cit változása. Másodlagos végpont volt a kezelés esetleges
megszakításának és kiegészítô terápiák alkalmazásának fel-
mérése. A fáradékonyság és kognitív diszfunkciók felmérése
minden vizit alkalmával megtörtént. A fáradékonyság méré-
se MFIS (Modified Fatigue Impact Scale), a kognitív funkció-
ké BSRT (Buschke Selective Reminding Test), SRT (10/36
Spatial Recall Test), PASAT (Paced Auditory Serial Addition
Task), Symbol Digit Modalities Test, és WLG (Word List
Generation Test) tesztekkel történt. A betegek demográfiai
adatait és jellemzôit szintén rögzítették.
Eredmények
A kezelést megelôzô vizitek alkalmával 50 beteg adatait
rögzítették, ebbôl 40 beteg adatait elemezték a 3. és 4. vizit
alkalmával. Tizennyolc beteg kapott
sc.
IFNB-1a-, 8 beteg
im.
IFNB-1a-, és 14 beteg
sc.
IFNB-1b-kezelést. A betegek átlag-
életkora 38±1,6 év, az SM diagnózis óta eltelt átlag idô 4,9±1,2
év, az átlagos EDSS érték 1,6±0,1 volt. A betegek EDSS pont-
száma a vizsgálat során statisztikailag szignifikáns mérték-
ben nem változott. Az összes beteg MFIS (fáradékonyság)
értékét tekintve csökkenést tapasztaltak a 3. és 4. vizit alkal-
mával. A 4. vizit során az
im.
IFNB-1a-val (
p
=0,04) és a
sc.
IFNB-1b-vel (
p
=0,09) kezelt betegek MFIS értéke magasabb
volt, mint a
sc.
IFNB-1a-kezelteké. A 17 mért kognitív funk-
cióból öt javult a kezelés alatt. A kognitív teljesítményben
nem volt különbség a három IFNB-csoport
között. Összesen 10 beteg szakította meg a
vizsgálatot, ebbôl 6 még a kezelés elkezdé-
se elôtt. Csak két beteg kapott kiegészítô
kezelést a fáradékonyságra.
Következtetések
A vizsgálat azt mutatta, hogy 12 hónapig
tartó IFNB-kezelés csökkentheti a fáradé-
konyságot és a kognitív deficitet relapszáló SM-betegekben.
A fáradékonyság csökkentésében a
sc.
IFNB-1a hatásosabb-
nak bizonyult, mint az
im.
IFNB-1a és a
sc.
IFNB-1b. Az IFNB-
mediált hatásban gyulladáskeltô citokinek, pl. TNF-
a
szupp-
resszió állhat. Tekintettel a vizsgálat rövid idôtartamára, a
vártaknak megfelelôen az EDSS értékben nem volt statiszti-
kailag szignifikáns változás. A kognitív diszfunkció, mint az
SM egyik gyakori tünete, szintén jelentôsen befolyásolja a
beteg életminôségét. A vizsgálat alapján bármelyik IFNB-
terápia hatására a 17 kognitív indexbôl öt javulást mutatott.
További, randomizált, kontrollált, nagyobb beteglétszámú
| 2011/1 |
január
◊
5
Az IFNB-kezelés
csökkenti a kóros
fáradékonyságot és a
kognitív hanyatlást.
International Journal of Neuroscience