Basic HTML Version
6
◊
Sclerosis multiplex M
OZAIK
|
JCV-antitestek és a PML-kockázat becslése
|
vizsgálatok szükségesek a fenti eredmények megerôsítésé-
hez, az életminôségre gyakorolt hatás leméréséhez; ezt jelen-
leg több tanulmány vizsgálja (COGIMUS, COMPARE).
Írásunk az alábbi közlemény alapján készült:
Melanson M, et al., Fatigue and Cognition in Patients with
Relapsing Multiple Sclerosis Treated with Interferon Beta.
Int J Neurosci
2010;120:631–640.
Gorelik L, Lerner M, Bixler S, Crossman M, Schlain B, Simon K,
Pace A, Cheung A, Chen LL, Berman M, Zein F, Wilson E,
Yednock T, Sandrock A, Goelz SE, Subramanyam M
JC-vírus-ellenes antitestek
meghatározása és felhasználása
a PML kockázatának becslésében
Kétlépcsôs JCV-szerológiai vizsgálat
Bevezetés
A PML (progresszív multifokális leukoencephalopathia) a
JC-vírus (JCV) által okozott fertôzés, mely elsôsorban az
immunszuppresszált betegek körében fordul elô. A JCV-fer-
tôzés rendszerint a gyermek- és serdülôkorban következik
be, és immunkompetencia esetén a vírus a vesében, és talán
a limfoid szövetekben tünetmentesen, élethosszig perzisztál.
Korábbi adatok 33–91%-os szeropozitivitásra utaltak. A hete-
rogén adatok a mintaszámmal, demográfiai és módszertani
eltérésekkel magyarázhatók. Mivel a PML az SM-ben alkal-
mazott natalizumab-kezelés súlyos szövôdménye lehet, így a
fertôzöttség elôrejelzése, kockázatának becslése növelhetné a
terápia biztonságát. Jelen tanulmány egy
új, kétlépcsôs szerológiai esszét ismertetett,
majd a PML-kockázat becslését validálta
PML-betegek korábbi, lefagyasztott szé-
rummintáiból.
Betegek és módszerek
A STRATA (Safety of TYSABRI Redosing
and Treatment) vizsgálatban részt vevô 831 beteg szérum- és
vizeletmintáját elemezték a tanulmányban. A STRATA nyílt,
egykarú, nemzetközi vizsgálat, melynek során minden beteg
300 mg natalizumabot kapott 4 hetente, 48 héten át. Ez idáig
51 beteg esetében alakult ki PML, ebbôl 17 esetben álltak ren-
delkezésre minták a PML kialakulását megelôzô idôszakból.
A JC-vírus DNS-mennyiségét a vizeletben kvantitatív PCR
módszerrel határozták meg. Az anti-JCV ellenanyagok
mennyiségi meghatározása két lépésben történt. Elôször
ELISA-t végeztek, melynek eredményét a minta és a pozitív
kontroll 450 nm-en mért fényabszorpcióját összehasonlítva
adták meg (nOD450). Majd a köztes ELISA eredményt adó
mintákat egy második, megerôsítô vizsgálatnak vetették alá.
Ennek során oldható JC-vírus-szerû partikulummal preab-
szorbálták a JCV-ellenes antitesteket, majd az ELISA-t megis-
mételték, és a két ELISA eredményét összehasonlítva, a gát-
lást százalékban adták meg.
Eredmények
A JVC-antitestek mennyisége szignifikánsan magasabb
volt 204 olyan beteg szérumában, ahol a vizeletben JCV
jelenlétét ki lehetett mutatni, szemben 627 olyan beteg széru-
mával, ahol a vizeletben JCV nem volt (
p
<0,0001). Sok JCV-
negatív betegnek volt azonban a pozitívhoz hasonló mennyi-
ségû antitestje, jelezve, hogy a vírus-DNS vizeletbôl való
kimutatása gyakran adhat fals negatív eredményt. Az ala-
csony JCV-antitest-szintek esetében nem volt összefüggés az
antitestszint és a vizeletben mért vírus-DNS-mennyiség
között, így valószínûtlen, hogy a kevés víruskópia-számú
betegek alacsony antitestszintje az esszé érzékenységi határa
alá esne.
Amegerôsítô kompetíciós vizsgálat beállításához 204 vize-
letében JCV-DNS-pozitív és 311 negatív beteg szérumát
hasonlították össze. Az alacsony szérum-JCV-ellenanyag-
szintek esetében változó, míg magas szintek esetében jelen-
tôs kompetíciót észleltek, mely arra utal, hogy az alacsony
szintek esetében gyakori a keresztreakció, és ez eredményez-
het pozitivitást. A vizelet vírus-DNS-pozitív betegek 96%-
ában 40% feletti inhibíciós értéket tapasztaltak.
Mindezek alapján, a 0,10 nOD450 alatti ELISA eredményt
negatívnak minôsítik, a 0,25 felettit pozitívnak, míg a köztes
értékek esetén a fenti konfirmációs tesztet végzik el, ahol
40% inhibíció jelent pozitivitást (nOD450 >0,25 esetén a 40%
feletti inhibíció esélye 96%).
A vizsgált populációban a szeropozitívak aránya 53,6%-
nak bizonyult (95%-os konfidenciaszinten 49,9 és 57,3%
között), a fals negatív arány 2,5% (95%-os
konfidenciaszinten a felsô érték 4,4%). Az 5
éves követési periódus alatt 43% volt stabi-
lan pozitív, 39% stabilan negatív. Évente a
betegek 2%-a vált szeropozitívvá, de teljes
idô alatt mindössze 3%-os negatív konver-
ziós ráta volt.
Olyan 17 beteg szérummintáit elemezve,
akik a késôbbiekben PML-ben betegedtek meg, a betegség
kezdete elôtt 16–180 hónappal vett szérumok mindegyike a
kétlépéses tesztben szeropozitívnak bizonyult. Ez a 100%-os
pozitivitás szignifikánsan különbözött a populációra jellem-
zô 53,6%-os értéktôl (
p
<0,0001).
Következtetések
A cikkben ismertetett kétlépéses antitest-meghatározás
során kapott 54%-os JCV-szeropozitív-arány egybevág a
nagy, egészséges populációkon mért értékekkel. Ez a vizsgá-
lat érzékenyebb lehet, mint a JCV DNS kimutatása különbö-
zô testfolyadékokból, mivel a vírus-DNS-vizsgálatok esetén
számos esetben számoltak be a klinikai képtôl eltérést muta-
Annals of Neurology
A JC-vírus-ellenes
antitestek jelzik
a PML kockázatát.