2 0 1 3 .
á p r i l i s
5 1
interjú
Döntő pillanatok
egészségügyi törvény szerint a 24. betöl
tött hét és a 400–450 grammos testtö
meg. Tehát az ilyen baba élve születettnek
minősül. Ez persze nem zárja ki azt, hogy
22
−23. hétre is születhetnek olyan babák,
akik életjelenséget mutatnak, esetükben (a
hatályos törvények szerint is) az első ellátás
nál a reszuszcitációs protokollban foglaltak
szerint kell eljárni. Az extrém kis súlyúak
szülőszobai ellátását számos körülmény
nehezíti. A számukra hirtelenül nagy fény,
a zaj, a fájdalom és az oxigénhiány okozta
stressz mellett ugyancsak nagy probléma
a légkondicionált szülőszobán kialakuló
hidegstressz. Ugyanis egy 600−800 gram
mos újszülött percek alatt annyira lehűlhet,
hogy később már esetleg nem is tudjuk
felmelegíteni. A jelenleg aktuális eljárás
rendünk szerint a megszületést követő
pillanatban a babákat törlésmentesen, elő
melegített textíliára terített nejlon fóliába
helyezzük, betakarjuk, és a 20 másodper
ces késői köldökellátás érdekében a kora
szülöttet a szülőágy síkja alá süllyesztve
tartjuk, majd a köldökzsinór elvágása után
az előmelegített reszuszcitációs asztalra
rakjuk. A szülőszobán dolgozók tudják,
hogyan kell a koraszülötteket újraélesz
teni, de nagyon jó, ha minél hamarabb
megérkezik a neonatológiai rohamkocsi,
azaz a „mozgó intenzív osztály” (mNICU).
Ebben a betegcsoportban az „időfaktor”
nagyon jelentős, tehát ha nem érkezik
adekvát ellátás, akkor a beteg visszafor
díthatatlan állapotba kerül.
Eszerint a feladatuk nemcsak a szállítás és
mentés, hanem a neonatológiával nem ren
delkező intézményekben sürgősségi ellátási
feladataik is vannak?
Valóban, a feladataink kétharmadát a kór
házak közti szekunder és tercier őrzött
szállítások teszik ki. Ezek egyik felében
a koraszülötteket a neonatológiai intenzív
központokból az állapotuk stabilizálódása
után visszük vissza az alacsonyabb szintű
ellátóhelyekre, annak érdekében, hogy ott
még tovább erősödhessenek, fejlődhessenek.
Az őrzött szállítási feladatok másik felét
a kritikus állapotú, magas időfaktorú beteg
csoport transzportjai jelentik a különböző
célú vizsgálatokra (MR- és ultrahangvizs
gálatok, intervenciós kardiológia), konzíliu
mokra (neurológia, sebészet, szívsebészet,
szemészet), hiszen a közép-magyarországi
régióra különösen jellemző a vizsgálati
lehetőségek fragmentált lokalizációja, sok
szor megoldhatatlannak tűnő logisztikai
kihívásokat okozva. Az őrzött szállítási
feladatok mellett – igazi hungarikumként
–
munkánk mintegy 10%-át szülőszobai
neonatológiai sürgősségi feladatok ellátása
teszi ki, hasonlóan egy kórházon belül
működő reszuszcitációs team munkájá
hoz, azzal a nehézséggel, hogy nehezebb
eljutni a bázisról a szülőszobáig. Emellett
évi 5%-ban valódi prehospitális mentési
feladatokat is meg kell oldanunk, olyan
váratlanul kialakult helyzetekben, amikor
a szülés vagy a légzés-/keringésleállás laká
son, közterületen, illetve neonatális intenzív
háttérrel nem rendelkező kórházi osztályon
történik. A neonatológiai rohamkocsik
nak tehát éjjel-nappal, azonnali indulásra
kész, gyors reagálású egységekként is kell
működniük.
Milyen a felszerelése egy ilyen koraszülöttmentő
„
mozgó intenzív osztálynak”?
A PCAM neonatológiai rohamkocsijai, az
intenzív osztály kinyújtott karjaként tele
pítik a legmagasabb szintű ellátás személyi
és tárgyi feltételeit a kritikus állapotú újszü
löttek tartózkodási helyére („interfacility
rendszer + dedikált team”). Itt a stabilizáció
részeként, szükség esetén megkezdik a gépi
lélegeztetést, beadják a helyszínen a felület
aktív anyagot (surfactant), valamint a szüle
tést követő esetleges súlyos asphyxia esetén
megkezdik az újszülöttek aktív kontrollált
hipotermiás kezelését is. Ennek lényeges
eleme, hogy már a mobil intenzív osztá
lyon. Ezután, stabil paraméterek mellett
már lényegesen kisebb kockázattal szállítják
a beteget a NICU-ba. Amára már klinikai
