Basic HTML Version
S. Krebes, M. Ebinger, AM. Baumann, PA. Kellner, M. Rozanski,
F. Doepp, J. Sobesky, T. Gensecke, BA. Leidel, U. Malzahn,
I. Wellwood, PU. Heuschmann, HJ. Audebert
A diszpécserirányítás effektivitásá-
nak növelésére kifejlesztett kérdôív
használhatóságának vizsgálata
akut ischaemiás stroke lehetôsége
esetén
Sürgôsséget tesztelô algoritmus
Az akut ischaemiás stroke sürgôsségi állapot, külö-
nös tekintettel a jelenlegi indikáción belüli szûk terápiás
ablakra és szigorú beválasztási kritériumokra szisztémás
trombolízis esetén. Tekintettel arra, hogy az idôablak növe-
kedésével a funkcionális kimenetel egyértelmûen romlik,
a betegirányításnak óriási szerepe van a potenciális jelöltek
minél elôbbi felismerésében és stroke-osztályra juttatásá-
ban. A koponya-CT vizsgálat elvégzése alapvetô fontosságú,
de ez nem minden ellátóhelyen áll rendelkezésre. A fen
tiekre való tekintettel, Nyugat-Európában már mobil stroke-
egységek kerültek kifejlesztésre és tesztelésre (gépkocsiban
lévô kisméretû CT és kezdeti laborpanel elvégzésének
lehetôsége; szakképzett személyzettel), melyek terápiás költ-
sége magas, így az adekvát irányításnak alapvetô gazdagási
és terápiás vonzata van. Ennek megfelelôen laikusok szá-
mára készült kérdôívek állnak rendelkezésre, melyek szen-
zitivitása 66 és 91% közötti, pozitív prediktív értékük is
elfogadható (kb. 78%), ám még nem tökéletes.
Módszerek
A szerzôcsoport Berlinben fejlesztett ki egy kérdôívet
diszpécserek részére az akut stroke felismerésének meg-
könnyítésére. Berlinben 3,5 millió ember él, közel évi egy-
millió hívást kap a sürgôsségi szolgálat, a diszpécserek
szûrése alapján mintegy 250000 kivonulás történik évente
(hozzá kell tenni, hogy nem áll rendelkezésre speciális
szûrôrendszer stroke felismerésére).
A szerzôcsoport elsô lépésként a bejövô hívások alapján
retrospektíve próbált egy szavakból álló algoritmust létre-
hozni, hogy akár egyetlen kulcsszó alapján is felmerüljön az
ischaemiás stroke lehetôsége. A betegeket 4 csoportra osz-
tották (stroke trombolízissel vagy anélkül, stroke-on kívüli
sürgôsségi neurológiai esemény és nem neurológiai sürgôsségi
esemény), mindegyik csoport legalább 40 beteget tartalmazott.
A rögzítésre került beszélgetéseket két ember (egy medikus,
továbbá egy szakképzett neurológus) elemezte, lehetséges
diagnózist felállítva. Eltérô, vagy vitás eredmény esetén egy
harmadik fél (szintén szakképzett neurológus) véleményét
kérték ki. A klinikum ismeretében az elôforduló szavak kvan
titatív elemzését is elvégezték NVIVO 8 szoftver segítségével.
Második lépésként a létrehozott algoritmus tesztelése
történt 5 diszpécser segítségével. A felállított algoritmus
alapján (komputeres szoftver segítségét is igénybe véve),
akár egy szó elhangzása is felvetette a stroke lehetôségét,
további kérdések feltétele nélkül (értelemszerûen azonnali
sürgôsségi kivonulást elrendelve).
Eredmények
A retrospektív analízisbe bevont 207, négy csoportba
besorolt beteg diszpécserhívásai alapján stroke esetében az
alábbi szavak voltak a leggyakoribbak: végtaggyengeség
(33%), beszédzavar (22%), valamint a stroke említése (47%).
Egyéb neurológiai sürgôsségre utaló leggyakoribb szavak az
esztméletvesztés, illetôleg epilepsziás rosszullét voltak (41%).
Nem neurológiai sürgôsségi eseményre utalt a fájdalom
(26%) és légszomj (31%) említése. A fenti kulcsszavak haszná-
latával létrehozott algoritmust 2010 októbere és novembere
között tesztelték 5 diszpécser segítségével, akik egy hónapos
képzésben részesültek a vizsgálatot megelôzôen.
A fenti idôpontban az algoritmus használata alapján 246
beteghez riasztották a sürgôsségi betegellátókat a diszpécserek
akut stroke diagnózissal. Az algoritmus szenzitivitása 53,3%
volt, pozitív prediktív értéke 47,8% volt stroke, 59,1% TIA és
stroke esetében. A stroke kóddal bekerült betegek 78,5%-ában
neurológiai sürgôsségi állapot volt megállapítható.
Megbeszélés
Az algoritmus felhasználása segítségével a betegek közel
80%-ában volt neurológiai sürgôsségi állapot igazolható,
továbbá 60%-ban cerebrovaszkuláris esemény állt fenn.
Vagyis az algoritmus felhasználása segítségével a célzott
betegirányítás egyértelmûen hatékonyabbá tehetô, bár
a módszer még nem tökéletes. A módszer elônye, hogy
egyéb, nem neurológiai sürgôsségi állapot gyors felveté-
sére is alkalmazható, melyeket korábbi tanulmányok nem
vizsgáltak, valamint szenzitivitása és specificitása az eddi-
gi kérdôívekkel összevethetô. Hátrányként elmondható,
hogy hátsó scalai keringészavarok felismerésére kevéssé
alkalmas.
Írásunk az alábbi közlemény alapján készült:
Krebes S, et al. Development and Validation of a Dispatcher
Identification Algorithm for Stroke Emergencies.
Stroke.
2012;43:776–781.
C. Weimar, M. Siebler, T. Brandt, D. Römer, L. Rosin,
P. Bramlage, D. Sander
Az érrendszeri kockázat
elôrejelzése ischaemiás stroke
miatt kórházi rehabilitációban
részesülô betegek körében
Az INSIGHT regiszter adatainak elemzése
Az akut stroke utáni személyre szabott rehabilitációs
terápia alapvetôen fontos a funkcionális kimenetel javí-
tásában. Az egyéni funkcionális rehabilitációt azonban
4
◊
Stroke
Mozaik
|
CV sürgôsségi állapot kérdôív
|
Stroke
International Journal of Stroke