Basic HTML Version
| 2012/2 |
május
◊
7
|
Biokémiai markerek stroke-ban
a neurogenezis és a neuroplaszticitás. A különbözô
stroke-modelleken alkalmazott TLT preklinikai vizsgá-
latokban biztató eredményeket adott. Minden modellben
már a kezelés után 24 órával javulást tapasztaltak, ami
aztán a vizsgálat egész ideje alatt tartós-
nak bizonyult. Ugyanilyen fontos megfi-
gyelés, hogy a TLT akkor is hatásosnak
mutatkozott, ha csak a tünetek jelentke-
zése után 24 órával alkalmazták.
A TLT-vel kapcsolatos elsô humán vizs-
gálat a NeuroThera Effectiveness and
Safety Trial-1 (NEST-1), egy prospektív,
kettôs vak, 2:1 arányú véletlen besorolást
alkalmazó vizsgálat volt, melybe 120 bete-
get vontak be a stroke kialakulását követô
24 órán belül (közülük 79-en részesültek
TLT-ben). A tapasztalatok szerint a kezelés szignifikáns
javulást eredményezett, miközben súlyos mellékhatás egy-
általán nem fordult elô. Az ezt követô NEST-2 klinikai
vizsgálatban már több beteg (n=660) vett részt, és ebben
a beválasztható betegek életkori tartományát már 40–90 évre
növelték (a NEST-1-ben 40 és 85 év közötti betegek vettek
részt). A NEST-1-gyel ellentétben, a NEST-2 a hatásosság
tekintetében nem érte el a statisztikai szignifikancia határát
(
p
=0,09), ugyanakkor igazolta a terápia biztonságosságát.
A NEST-1 és NEST-2 vizsgálat egyaránt ígéretes, bár
nem teljesen egybehangzó eredményekkel zárult. A hatá-
sosságban tapasztalt különbségekben szerepet játszhat-
tak a nem egységes beválasztási/kizárási kritériumok,
a mintanagyság korlátozott volta, a kiindulási változók
eltérései stb.
A bemutatott közlemény szerzôi az adatok összesítése
alapján nagyobb kohorszban kerestek további bizonyítéko-
kat a TLT hatásosságára, egyszersmind olyan jellemzôket
igyekeztek találni, melyek alapján azonosítható az a beteg-
csoport, melynek tagjai a legtöbb hasznot remélhetik a TLT
alkalmazásából.
Betegek és módszerek
Elsô lépésként összehasonlították a két vizsgálat hete-
rogenitását, majd összesített elemzést végeztek az összeg-
zett biztonságosság és hatásosság meghatározására. Ezen
túlmenôen egyes alcsoportokban külön elemzésekre is
sor került. Az összesített elemzés elsôdleges végpontja
a dichotóm módosított Rankin-skálán (mRS) a 90. napi érté-
kelés során elért 0–2 pont volt.
Eredmények
Az eredeti besorolás szerinti populáció hatásossági
analízisét összesen 778 beteg adatai képezték. A kiindu-
lási jellemzôk és a prognosztikai faktorok vonatkozásá-
ban nem különbözött lényegesen a két csoport. A TLT
csoportban (n=410) a dichotóm 90 napos mRS alapján
meghatározott sikerességi arány szignifikánsan nagyobb
volt, mint abban a csoportban (n=368), ahol csak imitál-
ták a kezelést (
p
=0,03, OR, 1,67, 95% CI, 1,19–2,35). A 90.
napon meghatározott mRS-pontszám megoszlása tekin-
tetében szignifikánsan eltért egymástól a két csoport
(
p
=0,0005, Cochran–Mantel–Haenszel). Az alcsoportelem-
zésben a jobb terápiás válasz prediktoraként azonosítot-
ták a közepes súlyosságú stroke-ot.
Következtetések
Nem meglepô, hogy a két vizsgálat
összegzett elemzése statisztikailag pozitív
elônyt jelzett, mivel a NEST-1 erôsen pozi-
tív volt, a NEST-2 pedig pozitív trendet
mutatott a hatásosság irányában (
p
=0,09).
A mostani adatok meggyôzôen jelzik,
hogy a TLT az akut ischaemiás stroke hatá-
sos kezelési eszköze lehet. Amennyiben
a megerôsítô NEST-3 vizsgálat a TLT
elônyét jelzi, a mostaninál lényegesen több
beteg juthat TLT terápiához, melynek nyomán radikálisan
megváltozhatnak az akut stroke kezelésével kapcsolatos
paradigmák.
Írásunk az alábbi közlemény alapján készült:
Huisa B, et al. Transcrainal laser therapy for acute ischemic
stroke: a pooled analysis of NEST-1 and NEST-2.
Internat J Stroke.
DOI: 10.1111/j.1747-4949.2011.00754.x.
C. Knauer, K. Knauer, S. Muller, A. Ludolph, D. Bengel,
H. Muller, R. Huber
Biokémiai markerek
MR-vizsgálattal igazolt hiperakut
ischaemiás stroke-ban
Egy prospektív vizsgálat eredményei
A szisztémás fibrinolízis bizonyított terápiás hatása elle-
nére az iparilag fejlett országokban még ma is csak a bete-
gek viszonylag kis hányadánál kerül sor rtPA-kezelésre
ischaemiás stroke-ban. A stroke-betegek szempontjából
alapvetô jelentôségû a megbízható diagnosztikai módszerek
alkalmazása, hogy a kezelés a lehetô legkisebb késedelem-
mel megkezdôdhessen, mivel a rekanalizációig eltelt idô
igen fontos tényezô a klinikai kimenetel szempontjából.
A stroke eseteiben az akut képalkotó vizsgálat még ma is
jobbára a CT-vizsgálatot jelenti, holott ebben az idôpontban
az ischaemiás lézió még nem mindig mutatható ki, és az
ischaemiára utaló korai jelek csupán a betegek egyharma-
dánál-felénél detektálhatók. Még olyan kifinomult mód-
szerekkel sem érhetô el lényegesen nagyobb szenzitivitás,
mint például a perfúziós CT-vizsgálat, különösen olyan
esetekben, amikor az infarktus nem egy adott érág ellátási
területére korlátozódik. Ezzel szemben az MR-vizsgálat már
a hiperakut stádiumban nagy érzékenységgel és fajlagos-
sággal jelzi az ischaemiát. Az MR-vizsgálat azonban nem
mindenhol áll rendelkezésre, ezért az ischaemiás stroke
diagnózisát ma még oly módon klinikai vizsgálattal állít-
A mostani adatok
meggyôzôen jelzik,
hogy a TLT az akut
ischaemiás stroke
hatásos kezelési
eszköze lehet.
BMC Neurology