Basic HTML Version
alapján számított 10 éves valószínûségi értékekbôl – feltéte-
lezve, hogy a törési kockázat lineárisan változik az idôvel –
extrapolációval jutottak 3 éves valószínûségi adatokhoz.
Eredmények
Ötven nônél (0,96%) fordult elô incidentális csípôtörés,
míg 201 nônél (3,81%) nagy osteoporoticus fraktúra (csípô,
alkar vagy humerus). A becsült (E, estimated) és megfigyelt
(O, observed) törési kockázat a csípôtörésekre vonatkozóan
1,10-nak, a nagy osteoporoticus fraktúrák esetében 0,66-nak
adódott. Klinikai csigolyatörésekre vonatkozó adatokat nem
gyûjtöttek, így a nagy törésekre vonatkozó E/O arány várha-
tóan kisebb. Az E és O esetek közötti különbségek statiszti-
kailag szignifikánsak voltak (
x
2
,
p
<0,001). A ROC görbe alatti
terület a csípôtörések esetében 0,640, a nagy osteoporoticus
fraktúrák esetében 0,615 volt.
Következtetések
A spanyolországi viszonyokra kalibrált FRAX a BMD-adatok
híján a ténylegesnél kisebbnek adja meg a nagy osteoporoticus
csonttörések kockázatát, különösen a fraktúrák szempontjából
kisebb kockázatúnak tekintett alcsoportokban, az ECOSAP
Study kohorszában (spanyolországi alapellátásban ellátott
posztmenopauzális nôk). Bár a csípôtörések tekintetében
a becsült és ténylegesen megfigyelt adatok meglehetôsen jól
fedték egymást, az adott esetre lebontott diszkriminációs
képesség eléggé gyengének mutatkozott. A most bemuta-
tott eredményeket azonban annak fényében kell értékelni,
hogy viszonylag kicsi volt a ténylegesen megfigyelt fraktúrák
száma, különösen ami a csípôtáji töréseket illeti.
Írásunk az alábbi közlemény alapján készült:
González-Macías J,
et al.
Probability of fractures predicted by
FRAX
®
and observed incidence in the Spanish ECOSAP Study
cohort.
Bone.
2012;50:373–377.
N. Harvey, D. Dhanwal, S. Robinson, M. Kim, H. Inskip,
K. Godfrey, E. Dennison, P. Calder, C. Cooper, SWS Study Group
Befolyásolja-e a gyermek csontrend-
szerének állapotát az anya hosszú
láncú, többszörösen telítetlen
zsírsavakkal való ellátottsága?
A Southampton Women’s Survey eredményei
A csontrendszer posztnatális gyermekkori növekedését
a genetikai és környezeti tényezôk interakciója határozza
meg, melyre azonban hatással vannak olyan gyermekkori
tényezôk is, mint a táplálkozás és fizikai aktivitás, de nem
közömbös e szempontból az anya terhesség alatti étrendje
sem. Vannak még tisztázatlan pontok abban, hogy a specifi-
kus tápanyagok miként befolyásolják a csont ásványianyag-
tartalmát. Az állatkísérletes tapasztalatok alapján felmerült
a hosszú láncú többszörösen telítetlen zsírsavak (LCPUFA,
long chain polyunsaturated fatty acid) szerepe a csontanyag-
csere szabályozásában. Az LCPUFA-k metabolitjainak egy
sor anyagcserefunkciót tulajdonítanak, de a csontrendszer
egészsége szempontjából a 20-karbon-LCPUFA-k oxidációjá-
nak lehet kulcsjelentôsége. Az arachidonsav (AA; 20:4n-6) fô
eikozanoid termékei a prosztaglandinok és a leukotriének,
melyek dózisfüggô módon befolyásolják a csont turnoverét.
Az n-3 és n-6 PUFA-család között versengés folyik azokért az
enzimekért, melyek az eredeti zsírsavak átalakítását végzik
bioaktív LCPUFA-formákká és azok metabolitjaivá, így az
n-3 LCPUFA eikozapentaénsavhoz (EPA; 20:5 n-3) való bioló-
giai hozzáférés fokozódása nyomán csökken az eikozanoidok
képzôdése arachidonsavból. Ennek megfelelôen, az n-3
LCPUFA-król kimutatták, hogy mérséklik a csontvesztést és
enyhítik a gyulladás okozta csontreszorpciót ovariectomián
átesett patkányoknál; növekedésben lévô patkányok esetében
pozitív korreláció igazolódott a proximális femur ásványi-
anyag-tartalma és az n-3 zsírsav összkoncentrációja között.
Nem sok adattal rendelkezünk arra vonatkozóan, hogy
az anyai LCPUFA-státus terhesség alatti változásai miként
befolyásolják a magzati csontok ásványianyag-tartalmát.
Amikor a vemhesség utolsó szakaszában és a szoptatás
alatt mesterségesen megváltoztatták az n-6 és n-3 zsírsa-
vak arányát az étrendben, akkor nagy n-6:n-3 arány esetén
az utódoknál növekedett a combcsont hossza, a kortikális
vastagság és keresztmetszeti terület, valamint fokozódott
a csont ásványianyag-tartalma ahhoz a csoporthoz képest,
ahol az n-6:n-3 arány kisebb volt. Fontos megjegyezni,
hogy e változások a felnôtt állatoknál is megfigyelhetôk
voltak, ami arra utal, hogy a perinatális periódusban
alkalmazott anyai étrend hosszan tartó hatást gyako-
rol az utódok csontanyagcseréjének szabályozására. Az
egyetlen ezzel kapcsolatos humán vizsgálatban az anyai
és köldökzsinórvér LCPUFA-koncentrációjának változása
elôre jelezte a megszületéskor fennálló csonttömeget, azt
azonban nem tudjuk, hogy az anyai LCPUFA-státus hos�-
szabb távon miként befolyásolja az utód csontrendszerének
ásványianyag-tartalmát. Gyermekek bevonásával végzett
vizsgálatokban az n-6 és n-3 LCPUFA-k közötti egyensúly
posztnatális változásainak hatását írták le a csonttömegre:
pozitív összefüggés igazolódott a %AA és a teljestest-
aBMD között, ugyanakkor negatív korrelációt észleltek
a %össz-n-6-zsírsav és az ágyéki gerincen mért BMD között
egy olyan keresztmetszeti vizsgálatban, melyben 8 éves
gyermekek vettek részt.
Az anyai étrend és a gyermek BMD-értéke közötti össze-
függést igazoló vizsgálati eredmények birtokában, illet-
ve tudván, hogy a korai fejlôdés milyen nagymértékben
befolyásolja az élet késôbbi szakaszaiban az osteoporosis
kockázatát, az összefoglalt közlemény szerzôi az anyai
LCPUFA-státus összefüggéseit elemezték a terhesség késô
10
◊
Osteoporosis
Mozaik
|
LCPUFA hatása a gyermek csontrendszerére
|
Osteoporosis International